Hittudományi Folyóirat 8. (1897)
Biró Dezső: A keresztény házassági jog alapja a római jogban
A KERESZTÉNY HÁZASSÁGI JOG ALAPJA A RÓMAI JOGBAN. 99 dixerit causas matrimoniales non spectare ad judices eccle- .siasticos a. s.«1 Voltak azonban olyan írók is, fájdalom, kath. tudósok, pl. Antonius de Dominis, Launay, akik a szentséget a szerződéstől elválasztandónak állították, bogy bontó akadályok felállítására tulajdonképen az államhata- lom bir jogosultsággal s az egyháznak e tekintetben csak annyi joga van, amennyit a kormány reá ruházott. Ezen tant felhasználták a Grallicanusok és Jansen követői, de főleg a reformátorok. Ez az áramlat még inkább •érvényesült a francia forradalom véres napjai alatt, mikor a házasságkötést pusztán polgári szerződésnek nyilvánítót- ták ki s azt az államhatalom jogos tulajdonává tették. Ezen időtől kezdett az egyházi házassággal szemben a polgári házasság, mint világi szerződés, szerepelni s ezen időben kezdték a liberalizmus hívei azt tudományosan fejtegetni s kimutatni, hogy annak kiszolgáltatója jogosan csupán az államhatalom lehet. E tan főleg a protestáns országokban kapott lábra s terjedt lehető gyorsan, de a kath. államok- nak is volt részük benne. Magyarországban a II. József alatt kiadott rendeleteket ■csakis a reformátusok respektálták, míg ellenben a kath. egyház híven védelmezte jogait s habár a felség személyé- nek mindenkor hűséges szolgája volt. de jogtalan tetteire, törvénytipró egyházellenes rendeletéire mindég figyelmeztette, habár nem is volt meg igen sok esetben a kellő eredménye. Hazánkban ez áramlat is folytonosan terjedt. Az 1791. XXVI. t.-cikkben írtak után jó ideig valami fontosabbat az országgyűlés nem határozott 1844-ig. Ekkor a III. t- cikk által a vegyes vallásunk házasságát végleg megerő- sítették s törvénybe igtatták azt is,, hogy a protestáns fele- kezetek lelki pásztorától tett s ez által megáldott egybe- kelés törvényes házasság jellegével bir. Legnagyobb csapást mérte a kath. egyházra az 1848. évi XX. t.־c., mely által a kath. vallás megszűnt Magyar- országon államvallás lenni. Ezen országgyűlésen Beöthy 1 Sess. XXIV. de ref. matr. can. 12.
