Hittudományi Folyóirat 7. (1896)
Dr. Kis-Erős Ferenc: A katholikus házasságjog módosításáról
761 is Ól esetben lehet érvén !/felen. ámbár e számot nyugodt lé- .lekkel meg'kétsze-rezhetnök vagy akár meg is négyszerezhetnők. És itt hagyjuk a jogtudós okoskodásait, nézzük a •dolgot a dogmatikus szempontjából. így állván a dolog, hány házasság szükölködhetik a gratia saoramentalis nélkül ? ! Pedig milyen nagy dolog az a gratia saoramentalis a csa- ládi élet boldogságában. Nem állítjuk, de épenséggel nem lehetünk messze az igazságtól, hogy hithideg napjainkban talán épen azért van annyi boldogtalan házasélet, mert a házasok »ex opere operantis« megdöbbentő gondtalansággal alig tesznek valamit is boldogságuk érdekében, a gratia saoramentalis pedig, mely mint felsőbb üdveszköz legalább .»ex opere operato« hozna áldást reájok. hiányzik. Megvallom, jelen fejtegetésem eredményét azelőtt nem is sejtettem. Egészen véletlenül jöttem rá. Ugyanis egy alkalommal azt akartam kiszámítani, hogy egy teljes vér- rokonsági kör körülbelül hány személyt foglalhat magában s magam is megdöbbentem az elért eredmény előtt. Önként merül föl a kérdés: tehát mit tegyünk Y Más mád — úgy látszik — itt nincs, mint a vérrokonságnak ■ érvényteleníti) hatását leszállítani a 2-ik fokig bezárólag az oldalrokonokat illetőleg, úgy, hogy a 3-ik fokú vórrokonokat nézve a vérségi kapocs már ne képezzen érvénytelenítő akadályt. Talán némelyek előtt gyanúsnak tűnik föl fejtegetésem, azt hívén, hogy én a polgári házasság intézményének mintájára akarnám átalakítani a, mi házasságjogunkat, vagy • épen annak szolgálatában állok, úgy iparkodván feltüntetni a dolgot, mintha a legtisztább szándék vezérelne. Nyűgöd- tan merem állítani, hogy csak a legvastagabb elfogultság vádolhatná erről csekélységemet, mert jelen fejtegetéseim is az ellenkezőt képesek bizonyítani. S meg vagyok győ- ződve. hogy a polgári házasság intézményének behozói. midőn a vérrokonságot az oldalágakon csak a 2 ik fokig terjesztették ki. nem azon okból tették, melyből én óhajtom, vagy ha egyik-másik arra támaszkodott is, hogy a távolabbi fokokról történő leszármazás kimutatása bajos, sőt néha
