Hittudományi Folyóirat 7. (1896)
Dr. Kis-Erős Ferenc: A katholikus házasságjog módosításáról
754 főpásztorai e merényletet a maguk részére is föntartott bűn- esetek közé vették föl. főleg a hajadon leányok elrablása- nak bűntettét, mint ez kitűnik a kalocsai érseknek 1706. nov. 14-én kiadott körleveléből. Ámde az újabb időkben a komoly nőrablás hallatlan valami, azért eyyes föpás.'torol׳ ezt már tör áltál׳ is a 111(11/111׳ rászán׳ föntartott bűnesetek közűt.1 Tagadni ugyan nem lehet, hogy vannak egyes orszá- gok. melyekben a nőrablás népszokáson gyökerezvén, ma is divatban van, mint p. o. Dalmátországban. Csakhogy ezeket komolyan nem vehetjük. Ismeretes ugyanis, hogy Dalmát- országban helylyel-közzel a társadalmi felfogás szerint árnyat vet az özvegyre az. 11a. másodszor is férjhez megy; azért, ha az özvegy másodszor is férjhez akar menni, hogy a társa- dalmi előitélet ne legyen reá nézve mérvadó, élni hol tatja ■mayád. Itt tehát tulajdonképeni nőrablásról szó sem lehet. Ezen akadd■! 1/ fennállásának tehát 1Hajijainkban már nincs célja, azárt a joyi célszerüsé(/ szem pontjából et tehetne törölni. Ha megmarad továbbra is, nem lesz ugyan ártalmas; de ha már a kor követelményeihez alkalma.zzak lulzassáu/jo- וןוווו kát. a célszerűség követelménye az eltörlés mellett szól. 4. A vér rokonság mint érvénytelenítő akadály. A kánon- jog szerint úgymint a római jog. a Mózes-törvóny, vala- mint minden civilizáltabb törvényhozás szerint a vérkapocs érvénytelenítő akadály. E tárgyban a mai egyházfegyelem alapját a IV. lateráni zsinat 50. kánonja képezi, mely sze- rint a rérrokonsáy a 4-ik folii/ bezáró!ay képez érvénytelenít() akadályt. Ha azonban a felek közül egyik a 4-ik fokon kívül áll vérrokonságban a másikkal, szabadon köthetnek házasságot, mert mindig a távolabb állónak foka határozza meg a vérrokonsági ízt,Az még mindig vita tárgyát képezi a jogtudósok között, vájjon a vér rokonsági érvénytelenítésnek a 4-ik fokig tör- tént leszállítása az egyenes ágra is értendő-e. A valószínűbb vélemény szerint3 az egyenes ágra is értendő, mert a IV. 1 V. ö. a kalocsai érsek 1893. jul. 22. körlevelének 2356. sz. 2 0. 9. X. (TV. 14.1 * Demkó: Tus. Eccles. pag. 709. Agiae 1888.
