Hittudományi Folyóirat 7. (1896)
Dr. Kis-Erős Ferenc: A katholikus házasságjog módosításáról
751 óhajtandó volna, hogy a menyasszonynak teherbeesése egy harmadik által, bontó akadálynak nyilváníttassák az egyház részéről, mert tagadhatatlan, hogy a más által teherbejött nő a férj előtt mintegy elveszíti erkölcsi azonosságát s alig gon- dolhatni férjet, ki ily fájdalmas csalódás után is úgy tudná becsülni és szeretni nejét, mint előbb szerette és becsülte; és a más által nemzett gyermek, kit a férj sajátjának nem tekinthet, folytonosan emlékeztetni fogja őt nejének bűnére s örökös elégedetlenség és viszálykodásra ad alkalmat. To- vábbá a házasságnak szentségi jellege is mintegy sürgetni látszik, hogy azon házasfelek közt bontassék fel az élet-közös- ség, kiknek egyike már eleve méltatlanná tette magát a másiknak szeretetére s végre mintegy természetesnek tűnik föl, hogy minden férfi ama hallgatag föltétel alatt lép házas- ságra, hogy nejét szűznek tartja s nem óhajt vele házassági frigyre lépni, 11a a nő már előbb egy másik férfival testileg közösült, sőt általa teherbe ejtetett. Mindez okok tehát nagyon kívánatossá tennék, hogy az egyház, Istentől nyert hatalmánál fogva, a menyasszonynak egy harmadik által történt teherbeejtósét bontó akadálylyá tegye, annál is inkább, mert néhol a polgári törvények, p. o. Ausztriában, a mondott címen felbontandóknak rendelik a házasságot.1 Már sokkal előbb mások is óhajtandónak tartották ezen érvényességi akadály fölállítását, mint Dove.2 Mint önként világos, ezen tévedésnek az érvénytelenítő akadályok közé sorolása a házasságok későbbi sorsára veszélye- két is rejt magában, s azért az érvénytelenítést nagy körül- tekintéssel, előrelátó precizirozással s bizonyos föltételekhez kötve kellene kimondani. Végre a negyedik helyen említett vagyoni állapotra vonatkozó tévedés sem Gratianus korában, sem jelenleg nem képez érvénytelenítő akadályt és józanúl senki sem kíván- hatja, hogy valaha ilyen erővel bírjon. 2. A korhiány akadálya. A házastársi kötelességek tel- jesítése nem csak érettebb ítélő tehetséget, hanem bizonyos testi 1 Katii, egyházjogtan. 440, lap, 1. jegyz. ”Vác. 1888. • Zeitschrift für Kirchenr., V. évf., 316. és köv. lap.
