Hittudományi Folyóirat 7. (1896)
XIII. Leó pápa Ő Szentségének körlevele az egyház egységéről
667 az igazság intézkedése és sz. Péter a kószálnak kölcsönzött erősségben megmaradva, az egyháznak kezébe vett kormányéit el nem hagyjaJ Miért is a pápák, akik Péternek a római püspökségben utódai, isteni joggal birják az egyház főhatal- mát. Kijelentjük, hogy az apostoli szentszék és a római pápa az egész világon az első helyet foglalja el, maga a római pápa sz. Péternek, az apostolok fejedelmének utóda, Krisztus igazi helytartója, az egész egyház feje, az ősz- szes keresztényeknek atyja és tanítója s sz. Péterben tel- jes hatalmat nyert a mi Urunk Jézus Krisztustól az egész egyház legeltetésére, igazgatásúira; és kormányzására, miként ez az egyetemes zsinatok végzéseiben és a, szent ló no- nokban is ben foglaltatik.‘■1 Hasonlókép a IV. lateráni zsinat: A római egyház ... az Űr rendelése szerint, mint az összes keresztények anyja és tanítója, minden más egyház fölött elsőséggel bir a rendes hatalomban. E határozatot megelőzte az őskor közmegegyezése, amely a római püspököket habo- zás nélkül mindig úgy tekintette és tisztelte, mint sz. Péter törvényes utódait. S ki ne tudná, mily sok és fényes tanú- bizonyságot tesznek ugyanerről a szentatyák? Nagyon kiváló az, amit Irén, a római egyházról értekezvén, mond: mert ezzel az egyházzal magasabb elörangja miatt minden egyháznak egyet kell értenie.s S Cyprián ugyancsak a római egyházról azt állítja, hogy .a katholikus anyaszentegyház gyökere és fötörzse,1 * 3 4 sz. Péter széke és föegyház, honnan a papság egysége eredt? Sz. Péter székének nevezi, mert azon ül Péter utódja, föegyháznak pedig a fejedelemség miatt, mely Péterre és utódaira ruháztatott: honnan az egység eredt, mert a keresztények társaságában az egységnek létesítő oka a római egyház. Miért is Jeromos eme szavakkal szó- lítja meg Damazust: A halász utódjával és a kereszt tanít- vámjával beszélek . . . Szentségeddel. vagyis Péter székével 1 N. sz. Leo, Sermo III. cap. 3. • Flórenci zsinat. 3 Contra haereses lib. III. cap. 3. n. 2. . * Ep. XLVM. ad Cornelium, n. 3. h Ep. LIX. ad eundem, n. 14.
