Hittudományi Folyóirat 7. (1896)
A «Hittudományi Folyóirat» előkelő könyvtárakban
613 bajuszú ifjút s Bohling 1 helyesen jegyzi meg, hogy korunk negativ orientalistái aligha mondhatnák büntetlenül vala- mely arab ‘ulámnak, fiatal embernek szemébe: tu non es virgo, tu es maculatus, quia es ‘ulám; lévén ‘ulám-nak csak ennyi jelentése: erős, felserdült férfiú. S ha e sértő ráértést minden arab ‘ulám visszautasí- taná, akkor hasonlókópen mily jognál fogva szabadna az ‘alma-ról, megérett nő-, puella nubilis-ről azt állítani, hogy az kizárja a virgo-jelentést ? Ez mutatja meg legjobban, hogy mily sokat veszített hírnevéből a nagy tudományú G-esenius akkor, a midőn any- nyira ment racionalista eljárásában, hogy állítani merészelte: »lehetetlen, hogy‘alma »meg nem szeplősített«-et jelentsen«, azaz lehetetlennek tartja, hogy‘alma »szűz«-et is jelenthessen. Geseniussal szemben semmi mást nem kell tennünk, mint az ő általa nyújtott philologiai apparátust eléje tar- tanunk. C) Annyit már láttunk eddig, hogy az etymologia nem zárja ki az ,,alma szónak ama jelentését, melylyel a positiv keresztény s katholikus értelmezők Isaiás szavait fordítani szokták: Ecce virgo concipiens . . . Nézzük már most, mit szól ehhez a jelentéshez a nyelv- szokás, usus biblicus et grammaticus ? G-esenius is a fentebb említett állítását a nyelvszo- kásra való hivatkozással akarta akarta megvédeni, azt mondva, hogy ‘almä-nak »virgo illibata« jelentést nem lehet tulaj do- nítani Prov. XXX., 19.1 2 3 és Cant. VI., 8.3 miatt. Be fogjuk azonnal látni, hogy éppen a nyelvszokás kényszerít bennün- két arra, hogy e szó alatt:‘alma csakis virgo illibata-t értsünk. Az etymologia negative bizonyítja a virgo-jelen1 Rohling, der Prophet Jesaja, Münster, 1872., pag. 338. ־ »Tria sunt difficilia mihi, et quartum penitus ignoro : Yiam aquilae in caelo, viam colubri super petram, viam navis in medio mari, et viam viri in adolescentia«; a hébert szószerint fordítva lenne : viam viri ad virginem (Stentrup), vagy in virgine (Rohling). 3 Vulg. VI., 7. »Sexaginta sunt reginae et octoginta concubinae et adolescentularum ('alamöd) non est numerus.«
