Hittudományi Folyóirat 7. (1896)
Dr. Szentes Anzelm: A papi nevelés és oktatás kérdéséhez
584 azért helyesli, hogy a világi elem is vegyen tudomást arról, ami a papnevelő intézetben történik. A H. F. 1894. I-II. 330. sk. 1. dr. Székely ír a »közép- ponti és egyházmegyei papnevelés «-ről. A középponti pap- nevelés előnyeit és hátrányait tárgyalva azt ajánlja orvoslás gyanánt, hogy az ország néhány nagyobb városában állít- sanak csonka egyetemet s az ilyen egyetem mellé középponti papnevelő-intézetet. Ajánlja a francia minta szerint berendezett magasabb irányú egyetemi hittudományt is. hol már végzett nővén- dékek képeznék magukat tovább. A H. F. 1894. III. 519. sk. 1. Szabó Sadocus »Zigliara bíboros álláspontja az alapvető hittan tárgya és beosztása tekintetében« cim alatt ír. Az apologetikát a bölcselet és hittudomány közé állítja, mert a hitvédelem mind a böl- cseleitől, mind pedig a hittudománytól különböző tudomány, amennyiben a termószetfölötti igazságokat természeti irton bizonyítja. Kiinduló elvei szerint tehát a hitvédelmi tudó- mány természeti ismeret, tárgyai azonban természetfölöttiek. Azután Zigliara »Propaedeutica« című művének rövid tartalmát közli. A H. F. 1895. I—H 222. 1. dr. Tóth János helyesli a hittudományi tanárok országos értekezletét. A H. F. 1895. I—II. 222. sk. 1. dr. Ivanóczy Ferenc sok üdvös dolog elintézését várja a hittudományi tanárok országos értekezletéből, ezért örömmel üdvözli az eszmét s óhajtja annak megvalósítását. A H. F. 1895. I—II. 226. sk. 1. dr. V.. A. is a hit- tudományi tanárok országos értekezlete mellett emeli föl szavait. Kováts Sándor pedig a H. F. 1895. I—II. 232. sk. 1. »Hozzászólás a theologiai oktatás reformjához« cím alatt hosszabb cikket közöl, melyben először is a korszerű és böl- cseleti alapra fektetett hittudományi oktatást sürgeti. Azután sorba veszi az egyes tantárgyakat. Az órabeosztásra nézve közli Kihn »Encyclopaedie und Methodologie der Theologie« című müvének, 101. lapján található tervezetet, utána a csa
