Hittudományi Folyóirat 7. (1896)
Dr. Szentes Anzelm: A papi nevelés és oktatás kérdéséhez
674 azonnal bocsáttassék el. Jámborságra és tudományszeretetre kell a növendékeket szoktatni; ezért ajánlja az elmélkedés jó begyakorlását s a gyakori áldozást. A tanulmányoknál főleg a szentirás alapos tanulmányozását és nehezebb helyei- nek teljes megértését hangsúlyozza. A növendékek nyilvá- nos irodalmi szereplését nem helyesli, e helyett a gyakorlati órákat ajánlja. A tanártól nemcsak alapos oktatást, hanem jó példát is kiván. Üdvösnek tartja, ha az elöljáró a szabad időben is megfordul növendékei között és velők társalog. A R. 1876. I. 26. számában dr. Breznay Béla »a hit- tanulmányok reformja Franciaországban« cím alatt ismerteti a francia katholikus egyetemek felállítását s dicsérettel emeli ki a francia katholikusok áldozatkészségét. A E. 1876. II. 5., 6., 7., 13., 14. számában ** jegy alatt szép cikk van közölve a papi jellemképzésről. A R. 1879. II. 25., 26., 27., 28. számában egyik tudós római prelátusunk ir a bölcseleti tanulmányok emeléséről a papnevelő intézetekben. A R. 1881. II. 49., 50., 51. számában maga a szerkesztő cikkez a híttudomány emeléséről, a tudomány lelkesebb művelésére buzdítva. A R. 1882. II. 12. számában dr. Kiss János a bölcselet rendszeres tanítását kívánja két éven át minden papnevelő intézetben. A E. 1883. II. 37., 38. számában dr. Spéth Károly Csanádi kanonoknak »A papnevelésről« című beszéde van közölve. A R. 1887. I. 31. sz. dr. Sincerus a bölcseleti scholasti- cus irányt ajánlja a hittudományban. Az egyháztörténelmet, lelkipásztorkodástant s a bibliai tanulmányok egyes részeit magyar nyelven, a többi tárgyat latin nyelven kívánja előadni. A R. 1888. I. 20. sz. dr J. F. ír azon hibáról, hogy papnevelő intézeteink javítása érdekében nem történik semmi. A R. 1888. I. 3i., 32., 33., 34., 35., 36., 41. 45. ^z. dr. Mihályi! Ákos közöl hosszabb tanulmányt a papnevelésről ezen cím alatt: »Adatok a papnevelés elméletéhez.« Szól a
