Hittudományi Folyóirat 7. (1896)
Zubriczky Aladár: Fejlődik-e a keresztény ethika?
484 A hittudományok fejlődésének kérdésében a súlypont a természetfölötti részen van, mert a természetes részneJc, az észnek fejlesztése, — ha kiveszszük az egyházi tekin- tólyre való állandó ügyelést, — a részletekig ugyanazon szabályok szerint és határok között történik mint más tudománynál. Az ész jogaihoz és kötelességeihez tartoznak a theologiában a természetfölöttiség valóságának (motiva credenditatis) beérvelése, a szükséges fogalmak kicsiszolása (pd. beszámíthatóság, személy, természet stb.), az analógiák, a kinyilatkoztatás forrásaiból való beérvelés, a maga ere- jéből való megokolás bizonyos fokig, a védelem, a rendszer és az alkalmazás. Ezen irányban, eszközökkel és határok között fejlődik a kér. hittudomány. »Az említett eszközökkel mindig mé- lyítheti a hitet, a dogmáknak helyesebb átértését előmoz- díthatja, ami bizonyos fokig még a hittitkokról is áll, ha nem értjük alatta a titkok fölfoghatóságát, vagy spekulativ áthatolását és bebizonyítását. Mindezen ténykedésekkel ha- ladhat a theologia: későbbi századok, ha fölhasználják az előbbi eredményeket, intensive és extensive fejleszthetik a hittudományt; de oly mély és kiterjedt a hit tartalma, hogy minden századnak akad benne föladata.«1 IV. Az összes hittudományok fejlődésére nézve kifej- tett általános törvényeket csak szembesítenünk kell a kér. ethika sajátos jellegével és a leer, ethilca fejlődése is kellő megvilágítást nyer. A kér. ethika nincs tele szórva miszteriimoJclcal, ami azonban csak annyit jelent, hogy a hittitkok nem képezik közvetetlen és tulajdonképeni tárgyát a kér. ethikának és nem annyit, mintha közvetve tárgyához nem tartoznának. Mert bizonyos, hogy a kér. tan hittitkai nélkülözhetetlen világosságot adnak a keresztény ethikának, így pd. az eredeti bűnnek folytonos szemmeltartása nélkül a moralista nem boldogulna. Mivel tehát a misztériumok nem tartóz- nak közvetetlenül a kér. ethika tárgyához, amelylyel beha> U. o. 317. old.
