Hittudományi Folyóirat 7. (1896)

Dr. Acsay Antal: A lelkiismereti szabadság

A LELKIISMERETI SZABADSÁG.

z újabb bölcseleti iskolák, modern államkormányofe a lelkiismereti szabadság védelmezői és Ilivel. A magyar törvényhozás is kodifikálta imént a vallásszabadságot, nem lesz tehát időszerűtlen, 11a a lelki- ismereti szabadságot bölcseleti szempontból vizsgálatunk tár- gyává teszszük.

Az ember, ha helyesen akar cselekedni, működésében nem tagadhatja meg lényegét. Az igaz megismerése, elfoga- dása, ragaszkodása ahhoz, amit igaznak ismert, az ember lényegéhez tartozik. A gondolat fizikai szabadsága meg van ugyan az emberben, de az igazzal szemben nincs meg a mo- ralis szabadság. Amit látok, azt el nem tagadhatom, a mit igaznak fogadtam el, legyen ez a tudomány vagy a hit igazsága, arról nem állíthatom, hogy nem igaz. Ha ezt teszem, akaratom működése ■lényegemmel jő ellenkezésbe, önmagam és mások előtt kompromittálom magamat, mivel szabadságom féktelenségbe csapott át, mely féktelenség a sza- badságnak engesztelhetetlen ellensége.

Az ember tetteinek — legtöbbször — önzés a rugója. A Szentírás ezen szavai: homo, cum in honore esset, non intel- lexit; comparatus est jumentis insipientibus, et similis factus est illis,1 találóan jellemzik Aristoteles Zwov jroÁtrtxor-ját.

1 Psalm 48. 18.