Hittudományi Folyóirat 7. (1896)

Sztroiny Antal: A szeplőtelen fogantatás és a Szentírás

430

vagy ipse-t olvasnak. így sz. Cyprián, Tertnllián; sőt még a IV. század közepén túl is Nagy sz. Leo.

6. Yégre már azért sem lehet K1í1-t olvasni, mert a valóságban nem Mária, hanem Jézus tiporta szét a kigyó fejét.1

Mit felel ezekre a másik fél ?

1. Három héber kódeksz a kérdéses névmást nőnemű alakban tünteti fel.

2. A trienti zsinat, Sükös, Gergely és Kelemen pápák tekintélyökkel megerősítették a nőnemű alakot.

■ 3. Igaz ugyan, hogy a אוה névmás többnyire a legkö- zelebb álló főnévre vonatkozik, de ez nem oly szabály, mely alól kivétel nem volna.

4. Hogy a »leselkedel« טפושה ige ragja 111'mnemű főnévre vonatkozik határozottan nem állítható. Nem egy példát lehet rá találni, hogy ily »hímnemű suffixum« nőnemű főnévre vonatkozik.

5. A szentatyák közűi sz. Ágoston, sz. Ambrus és Nagy sz. Gergely is a nőnemű alakot fogadják el.

(Josephus Flaviust, sz. Jeromost mind a két fél ma- gáénak vallja.)

6. Az analogia keveset határoz; — így szólnak a nő- nemű alak védői — hiszen mi is azt mondjuk, hogy sz. Fia által tiporta szét Mária a kígyó fejét. így magyarázta ezt számos szentátya és egyházatya, így magyarázzák ezt ma is; és az egyháznak nem volt soha kifogása ellene.

Elsoroltuk mind a két fél főbb bizonyítókait. Ha most tekintetbe veszszük elsősorban a bizonyítókok erejét; má- sodsorban azt, hogy az egyik félen olyan tudósok küzdőt- tek mint Kennicott és De Rossi, a másikon Márius, Cor- nelius a Lapide, Damiani János, Bellarmini és Bonfrer; ha tekintjük azt, hogy az éleseszű Perrone is az utóbbiakhoz csatlakozott; de a mai tudomány az előbbiekkel tart׳: azt kell mondanunk, hogy a kérdés még tökéletesen nincs el- döntve. Igen valószínű ugyan, hogy a pontozatlan אוה név״י Lojrassny 65. 1. Ivarsch Szövegkr. 23, ;24. 1. 31. 1.