Hittudományi Folyóirat 7. (1896)
Sztroiny Antal: A szeplőtelen fogantatás és a Szentírás
22־4 akitől leginkább félhetett: édes egy Fiával, drága Megv'ál- tónkkal. Most pedig fordítsuk meg az okoskodást. Ha első sor- ban, a szó szoros értelmében és közvetetlenül Krisztus Urunk az asszony ivadéka, az asszony bizonynyal Mária, ki méltó volt az Isten egy Fiát inéhében hordani. Eddig meggyőződhettünk róla, hogy az első örömhír asszonya alatt a boldogságos szűz Máriát, az asszony iva- dóka alatt Istenfiát, a kígyó alatt pedig az ördögöt kell értenünk. De ki vagy mi legyen a kígyó ivadéka? Első sorban a bűn, másodsorban a gonosz szellemek és bűnös emberek, kik a sátán műveit cselekszik, vagyis öt a bűnben követik; s ezáltal erkölcsileg hozzá hasonlók lesznek, s mintegy átöröklik arcvonásait. És Mária nem sallangként szerepel e jövendölésben.1 Ha a szöveget tekintjük, nem kerülheti ki figyelmünket, hogy Isten arról az asszonyról különös nyomatékkai szól: »Ellenkezést vetek közted és az asszony között.« ־ץכי השאה Isten ezáltal azt az asszonyt mintegy kiemeli az egész emberiségből. Mária a jövendölés egyik főalakja; azért em- lití őt első helyen az Úr: »Ellenkezést vetek közted és az asszony között« és csak azután: ivadékod és az ő Ivadéka között.« Bizonyítják ezt sz. Jusztinnak egyszer már idézett szavai: »Midőn Éva még szűz és romlatlan vala foganta a kígyó igéjét és nemzette a bűnt.« Hasonlókópen a Szentírás. Sz. János apostol mondja: »Aki bűnt cselekszik, ördögtől vagyon.«2 De maga Krisztus Urunk is így dorgálja a fa- rizeusokat: »Ha Ábrahám fiai vagytok, Ábraliám tetteit cselekedjetek ... Ti atyátok tetteit cselekszitek ... Ti ör- dög atyától vagytok és atyátok kívánságát akarjátok csele- kedni.«3 Minthogy már megismerkedtünk minden szereplővel, idézzük még egyszer emlékezetünkbe az első örömhír sza1 Zádory, i. m. 8. 1. a Ján. I. 3, 8. ־ Ján. 8, 39—44.
