Hittudományi Folyóirat 7. (1896)
Huttkay Lipót: A Fiú istenségének hitcikkelyéről
403 kezébe, megfordult itt is, ott is, végül Vienneben (Francia- orsz.) ütötte föl sátorát, orvosi ismereteinek értékesítésével ke- resve kenyerét. Ámde nyugtalan szíve-lelke ismét csak tbeolo- giai kérdések taglalásába bonyolítá s ez időben való küzdelmes eszmélkedésének lön gyümölcse az 1553-ban napvilágot Iá- tott »Christianismi restitutio« c. műve, melyben a legszélső végletekbe csapva, teljesen szakít a Szentháromság titkával .s Jézus Krisztust, mint pusztán embert tárja elénk, kit a Szentirás —• életszentségónek méltó jutalmául — pusztán metaforikus értelemben nevez Isten Fiának. Ámde Szervet merész újításaiért börtönbe került. In- nen szerencsésen kimenekülve, az akkoriban forrongó Itália ege alá igyekezett, ámde Genfben utolérte a nemezis: a vérengző Kálvin, mint Isten-káromló eretneket megégettette. Á mester nem volt többé, ámde kárhozatos elvei túlélték szerzőjüket s már akkor széles körben harapóztak el, külö- nősen Itáliában az akkoriban ébredező félpogány humaniz- mus hatása alatt szíves fogadtatásban részesültek. 1546-ban Vicentiában már számottevő társaság verődött egybe oly ■célzattal, hogy a vallást a Szentháromság s egyéb miszté- riumok »hóbortjaitól« megtisztítsák. Pokoli merényöknek, a velencei köztársaság közbelépése vágta útját. És nyűgöt mind jobban megértve e szekta minden szentet felforgató törekvését: maga az államhatalom szállt szembe velők: hi- vei ennek folytán Európa különböző táján széledtek el. ■Csapatosan tódúltak, különösen a szabadelvüsóg akkori El- dorádójába: Lengyelországba, hol az ország színe-virágát mézes-mázos modorukkal megejtve, elég erőseknek érzék magukat, hogy a protestánsokkal teljesen szakítva a pin- •czowi, majd piotrkowi zsinatokon (1563, 1565) külön szék- tává alakuljanak, mely felekezet hívei fővallástételök kapcsán unitáriusoknak neveztettek. Sieninszky János Podolia vajdája Rakow városát jelölte meg fészkökiil, hol is nyomdát állítva, csakhamar kiadták vallástótelöket. Az unitarizmus Lengyel- országon kívül főkép Erdélyben nyert még menedék- és tűz- helyet. A kezdet Blandrata György nevéhez fűződik, ki szintén Lengyelországba menekült, míg nem János Zsigmond 26*
