Hittudományi Folyóirat 7. (1896)

Huttkay Lipót: A Fiú istenségének hitcikkelyéről

392

gukkal nyílt ellenmondásba keverednek. Nagy garral hány- torgatták u. i., hogy a Fiú lényegiségónek eldöntése mégha- ladja az emberi elme határait s mégis határozattá emeltókf hogy az Atya minden tekintetben fönségesebb a Fiúnál s az utóbbi az előzővel szemben alárendeltségi viszonyban van. A szemiariánusok minderre a következő évben Ancy- rában ült zsinatukon egy fólarián hittótel megerősítésével feleltek. Konstancius minden további egyenetlenkedósnek útját vágandó: Urzácius s pártja által még az évben, 358T ban, a harmadik szerémi hitvallomást szerkesztetó, melyben a félariánusok álláspontját közelítve meg, azt hirdették, hogy a Fiú a Szentirás alapján az Atyához mindenben hasonló: (ónoéhog x«rd ttcÍi'tu) ; a kitétel felét »ovaía«-1 csalárdul eh hallgatták. Ez időbe esik Liberius pápa visszatérése is Rómába, mely körülmény valószínűleg a római matrónák megindító kérésének tudható be s nem annak, hogy az agg egyházfő megtörve szenvedéseinek súlya alatt: egyik sze- rémi hitvallást aláírta volna, még pedig a harmadikat. Te- gyük fel, hogy megtörtént dologgal állunk szemben, ő még- sem tanított eretnekséget; igaz, hogy a jelzett szimbólum mellőzi a »bfioovOiog« kitételt, de különben mi tévtant sem hirdet, aztán Liberius egyben kijelenti: »aki nem vallja, hogy a Fiú lényegére nézve és mindenben hasonló az Atyához, az legyen az egyházból kizárva.« 1 Az utóbbi ecsetelt »modus vivendi« sem vezetett célhoz, az ellenszenv mind hatalma- sabb lángban tört ki. Konstancius ekkor kétségkívül sok elmésséggel azt a tervet eszelte ki, kogy egyszerre kettős zsinatot tartat, melyek mindegyikén az előzőleg kifőzött szimbólum terjesztessék elő. így történt, hogy a nyugatiak Ifiminibe, a keletiek Szeleuciába gyülekeztek s egyidejűleg üléseztek; azonban az arianizmus gyöngesóge, dőresége állás- pontjának tarthatatlansága sohasem tiint ki oly kézzel fogba- tólag mint ezúttal: merő imbolygás, kipkedés-kapkodás volt a felelet az ortho doxok meggyőző s a lelkesedés tüzótől pattogó

1 E kérdés remek tisztázását lásd: Rapaics: Egyet. Egyhí tört. I. k. '270. 1. ד