Hittudományi Folyóirat 7. (1896)

Huttkay Lipót: A Fiú istenségének hitcikkelyéről

364

közvetítőül e nemben. Eme lények —■ aeonok — egyike, névszerint Demiurgosz alakítá aztán a világot s embert, zsarnoki rabigájába hajtva teremtményeit. Isten megszánva e szomorú sorsban szenvedő emberi nemet; hogy ez eljusson az igazság ismeretére, hogy megszabaduljon bilincseitől, a váltság e nagy művét végrehajtandó: más, az előzőnél jele- sebb szellemi lényt küldött alá kebeléből és e pontban for- rásozik a jó és rossz örökös küzdelme. Az a fensőbb ihlet, az a végtelen életszentsóg, mely Jézusnak földi tartózko- dásán elömlött, a gnosztikusokra sem tévesztő hatását, sőt azon meggyőződést érlelte meg bennök, hogy ő ama fensőbb szellemi lény, ki Istentől küldetve, megtanítá az emberisé- get: mi módon szabadulhat meg Demiurgosz bilincseiből, az anyag, illetve az érzékiség rabságából, s mikóp juthat az igazság ismeretére. Ez okból felvették ugyan a kereszt- séget, mint Krisztussal való társulásuk külső jelét, ámde gnosztikus elveiknek nem mondtak búcsút.

A gnosztikusok tehát, azt vitatva és tanítva, hogy Krisztus csupán az istenségből kiömlő alsóbb szellemi lé- nyék egyike: alapjában támadták meg a kereszténységet, melynek sarkigazságát képezi Jézus istensége. És különös, hogy még a gnoszticizmus különböző elméletei egyben- másban oly igen elütök egymástól: Jézust illetőleg oly csodásán egyezik meg tanítmányuk lényege; csupán meg- jelenésének módozatában térnek el. Míg u. i. egyesek —- Cerinth nyomdokain haladva — úgy vélekedtek, hogy a Megváltó személyében Isten küldötte, magasb aeon egyesült időlegesen az ember Jézussal; mások — Simon eszméinek hódolva — meggyőződésükkép vallották, hogy a szabadító aeon, Krisztus csupán látszólagos testtel bírt s külső meg- jelenése optikai csalódáson alapúit, egyébként teste mennyei, étheri állományból képződött. Ez utóbbiak alapíták a Doke- tizmus rendszerét, melynek főképviselői: Szaturnin, Bazili- desz, Valentin, 0 erdőn és Marcion.

A gnoszticizmus átalában kettős; u. m. egyptomi és szír gnózis. Az előzőnek követői: Karpokratesz, Bazilidesz, Valentin és az Ofiták; az utóbbi hívei: Bardezanes, Sza-