Hittudományi Folyóirat 7. (1896)
Dr. Rézbányai József: A nemzeti, tartományi és egyházmegyei zsinatról
271 Ugyanis Krisztus Urunk azért szállott alá a földre s öltött magára emberi testet, hogy az Isten országát a föl- dön ismét helyre állítsa, illetve újra fölépítse. E végből hármas: tanítói, papi és királyi hivatalt alapított és viselt a földön. Megváltói művét tárgyilag befejezvén, eltávozott a földről, a Szentlélek által vezérelt anyaszentegyházat és ebben a pásztorokat, mint megváltói magasztos hivatásában utódait, bízván meg megváltói művének folytatásával és a világ végén leendő befejezésével és az idők folyamában az emberekre való alkalmazásával és szakadatlan foganatosításá- val, amelyet szakadatlanul 0, a láthatatlan Főpásztor vezet és intéz. ■ A Főpásztornak ezen működése az anyaszentegyház vezetésében és a lelkipásztorok műveiben s munkálkodásá- ban kétfélekép történik: láthatatlanul, vagy természetfölötti módon — az anyaszentegyház és ennek feje, s mindkettőnek csalhatatlan intézése vagy ihletése által — és láthatóan, vagy természetes és emberi módon: a lelkipásztorok közös és egyöntetű eljárása által. Ezen utóbbi azonban csak úgy lehetséges, ha a lelki- pásztorok, mint egy közös fő, a római pápa főnöksége alatt összegyűlve és egyesülve közösen beszélik meg és együttesen határozzák meg az emberiség örök üdvének és vele legfőbb érdekének s ügyeinek intézését! íme, a zsinat fogalma! Ami az egész világon szétszórt papság a római pápa, mint Krisztus Urunk földi helytartója, főnöksége alatt egyesülve, az kicsiben az egyes ország, vagy egyházmegye papsága a saját főnökének vezérlete alatt összegyűlve! íme, a tartományi vagy országos és az egyházmegyei zsinat képe! Krisztus Urunk isteni bölcseségében, minden intézke- désében alkalmazkodott az emberi természetnek gyöngesé- góhez, leereszkedvén hozzánk, hogy bennünket magához föl- emeljen s az emberi természetet fölmagasztosítsa. Az emberi természet gyöngesége pedig úgy hozza magával, hogy többek
