Hittudományi Folyóirat 7. (1896)
Dr. Rézbányai József: A nemzeti, tartományi és egyházmegyei zsinatról
268 takat egyszerűen tekinteten kívül hagyja; különösen kitűnő hasznát veheti minden esetben a Borromei szent Károly alatt tartott eredményekben gazdag és áldásos zsinatoknak, melyeknek jó hatása még századok után is megmaradt a nagy szentnek egykori egyházmegyéjén, s amelyek örök időkre követósreméltó példái leendnek az egyházmegyei és tartományi zsinatoknak! Soha egy esetben sem volna végre szabad a fó'pásztor- nak egyházmegyei zsinatot tartania, míg XIV. Benedek pápának az egyházmegyei zsinatról szóló korszakot alkotó, s irányító művét át nem tanulmányozta! Meg kell végül előre állapítani pontosan: az időt, a tárgyalás sorrendjét, munkarendet, az egyházi ténykedéseket a személyeket, a körmenetet, ünnepélyes istenitiszteletet, imákat, üléseket, beszédeket (buzdító beszédeket) stb. úgy. amint (Pontificale Eomanum) a püspöki szer- és díszszer- könyv (Ceremóniáié Episcoporum) jelzik. Előre be kell töl- teni a hivatalokat, mint: »promotór synodi«, vagy mint ma honi nyelven nevezhetnők: az előadót, titkárokat, bírákat, szertartót, gondnokot, ügyészt (procurator cleri) stb. Kitűnő útmutatóul szolgál e téren G-avanti kézikönyve: »Praxis Synodi Dioec.« Part. I. c. 7., 8. 18—36., valamint XIV. Bened. pápának többször idézett kitűnő műve. 9. Az egyházmegyei zsinat lefolyása. A lényegesekre nézve az útmutatást az idézett segéd- könyvekben készen találjuk. Lényegtelenekben pedig teljesen szabad keze van a főpásztornak. Azt, ami változik és vál- tozhatik, az egyház teljesen a püspök bölcs belátására bízza. A formát és a szertartást pontosan jelzi a püspöki szer- és díszszerkönyv. Az egyházmegyei zsinat három, legfölebb négy napra szokott terjedni. így jelzi a püspöki szer könyv.1 Az első napon a püspök »cappa«-ban, a többi papok Tit. de Ordine ad Synodum.
