Hittudományi Folyóirat 7. (1896)
Dr. Rézbányai József: A nemzeti, tartományi és egyházmegyei zsinatról
204 peres eljárás, vagy fegyelmi eljárás szabályaihoz.1 Az ily esetek hosszas lebonyolítást igényelvén, természetesen nem tartozhatnak az egyházmegyei zsinat elé. Ide ugyanis job- ban csak oly ügyek tartoznak, amelyek sommás eljárás alá esnek s amelyeknek elintézése gyors erkölcsi és jogi ítéletet kíván, s ahol gyakran szeretettel és méltányossággal egyszerre el lehet bizonyos ügyet intézni, ami különben hosszas, meddő tárgyalást és eljárást igényelne; amely ügyekben az ítélet joga egyedül a püspököt illeti meg. Azért, ugyancsak XIY. Benedek pápának utasítása szerint, a püspök az egyházme- gyei zsinat idejére nevezzen ki két-liárom bírót (judices quaerelarum), ami már hagyományos szokás az egyházmegyei zsinat idejében. Itt volna helyén, hogy az egyháziak között felmerült súrlódásokat és egyenetlenségeket is kiegyenlítenék, hog3T ők, kik másoknak a békét hirdetik, e tekintetben is jó pél- dával járnának mások előtt, amint ezt a hajdani zsinatokról írja egy egyházi írónk : »Clericorum ibi laicorumque lites dirimebantur, sed in templo, sed ad aras, sed ante sacra Martyrum pignora, sine strepitu, sine figura judicii, sine ambage, ex Euangelicarum Canonicarumque legum sanctimonia, Iudicibus caritatem, pacemque Christianam spirantibus, ad expiandas conscientiae sordes, ad inserendas virtutes, ad errores revellendos, ad vitio- rum fibras elidendas, solis illis poenas daturis, qui peccare possent, resigns cere non possent.«1 2 * * * Továbbá, mivel a zsinat egyszersmind bizonyos ügyek- ben felebbezési bíróság is, azért a püspök helyesen jár el. hogy 11a az ide benyújtott ügyek elintézésére, a zsinaton bírákat (számszerint négyet) úgynevezett judices synodales, vagy judices in partibus választat, akiket azonnal Rómában is be kell jelentenie.8 1 Fessler i. mű 227—228. 11. 2 Tliomassin. Vetus et nova Ecclesiae disciplina. P. II. lib. III. c. 75. n. 4. 2 Cone. Trid. sess. 25. c. 10. de ref. és XVI. Ben. i. mű. libV. e. 5.
