Hittudományi Folyóirat 7. (1896)
Dr. Rézbányai József: A nemzeti, tartományi és egyházmegyei zsinatról
238 Az első tulaj donképeni zsinati ülést mindig előbb egy magán- és egy nyilvános tanácskozmány előzi meg. Az első nyilvános ülésen az elnök megnyitja a nem- zeti vagy tartományi zsinatot. Azután nyilvánosan leteszik a hitvallást (a trienti formula szerint) és a pápa iránt való hűségesküt. Utána négy határozatot (decretum) szoktak fel- olvasni: a zsinati életmódról, a hivatalok kiosztásáról, a hivatalos sorrendről (amelyet tudniillik a tagok szem előtt tartanak, vagy követni tartoznak — de praejudicio non afferendo), végül, hogy a zsinat berekesztése előtt senkinek sem szabad távoznia. A nyilvános ülések között bizonyos időt szoktak meg- állapítani a tanácskozásra, hogy t. i. a magántanácskozmány ügyrendjét a következő nyilvános ülés idejéig alaposan megvitathassa és úgy terjeszsze a végeredményt a nyilvános ülés elé. A magántanácskozmányban csak a püspököknek van úgy tanácsadó, mint döntő szavazatuk, azonban ők is a zsinat elnöke által már kijelölt tárgyakat tartoznak meg- beszélni, bár még maguk mindig tehetnek előterjesztést. A nyilvános ülésen ellenben mindnyájan jelen vannak, akiknek bárminő szavazati joguk van. Ezen hirdetik ki a magántanácskozmányok határozatait. Az utolsó nyilvános ülésen föl szokták újítani zsinat- nak időnkint kihirdetendő határozatait is, mint a helyben- lakási kötelezettségre vonatkozót,1 a hitszónoki tiszt keze- lésének kötelezettségére vonatkozót,1 2 nemkülönben a régibb nemzeti vagy tartományi zsinatok határozatait, amelyek már feledésbe mentek, továbbá újabb pápai rendeleteket is. amelyeket még ki nem hirdettek; itt szokták az ú. n. zsinati tanúkat is megválasztani, azaz oly egyházi férfiakat, akik gondosan őrködnek az egyházmegye területén és külö- nősen szemmel tartják: hol van valami hiány erkölcsi tekin- tetben és mit lehetne még valahol javítani, és azt lelki1 Com. Trid. sess. 6. c. 1. sess. 22. c. 1. sess. 23. c. 1. de ref. 2 TJ. az sess. 5. e. 2. de ref.
