Hittudományi Folyóirat 7. (1896)

Dr. Rézbányai József: A nemzeti, tartományi és egyházmegyei zsinatról

286

az egyházi törvénykezés, vagy bírói hatalom, amelynek gya- korlásában azonban a legnagyobb óvatosságot ajánlják a kánonok.1 Ha á trienti zsinat határozatait veszszük alapul, a nemzeti valamint a tartományi zsinatnak erre vonatkozó jogkörét e három pontban foglalhatjuk össze:

a) úgynevezett׳ kisebb jelentőségű fegyelmi ügyek (causae minores), t. i. a püspökök kisebb vétségeinek nyo- mozása és a zsinati vizsgálók által elkövetett simoniai vétség;

b) oly ügyekben, amelyek fontosabbak és különösen bölcs elintézést igényelnek, jól teszi az érsek vagy metro- polita, ha — bár a második fórumot, fölebbezés esetén, ő képezi és ezt a jogot fenn is tarthatja — az ügyet elin- tézés végett a nemzeti vagy tartományi zsinat, mint máso- dik fölebbezési szók elé viszi;

c) magának a trienti zsinatnak rendelkezése szerint legfontosabb teendője e téren a (nemzeti vagy) tartományi zsinatnak azon ténykedése, a melynél fogva, mint harmadik fölebbezési szék (forum) szerepel, vagy inkább, amelynél fogva azon jog illeti meg. hogy részleges Ítélkezési esetekre szánt bírákat (judices in partibus) választ, akiket ép azért névleg is föl szoktak a pápának terjeszteni, hogy az ezen ország vagy tartomány területén előforduló harmadik, vagyis legfőbb itélőszékhez történt fölebbezés esetén közülök egyet, mint »arbiter«-t, esetről-esetre kijelöljön, úgy, amint ezt a trienti zsinat sess. 25. c. 10. de ref. és c. 11. de rescriptis in VI. — és az egyházi törvénykönyv, nemkülönben XIV. Benedek de Syn. Dioec. 1. IV. c. 5. és Bullar. Ben. XIV. T. I. Constit. 28. dd. 26. Aug. 1741. — előírja.

9. Eljárási mód a zsinaton.

Mindenekelőtt segítségül kell hívni a zsinatnak a Szent- lélek segítségét és közreműködését a zsinat végzéseire. Evóg- bői úgy a résztvevőknek, mint a híveknek ájtatos imában,

J C. Sicut olim. De accusat n. 86. Prosper Fagnani.