Hittudományi Folyóirat 7. (1896)

Dr. Rézbányai József: A nemzeti, tartományi és egyházmegyei zsinatról

- 221

az első niceai zsinat után ugyanezt ismétli: »quod trecentis sanctis episcopis visum est, non est aliud putandum, quam solius Filii Dei sententia.« 1

Ugyanezen véleményen vannak a szent atyák vala- mennyien, élükön szent Atlianázzal és szent Ágostonnal, nemkülönben Nagy szent Glergelylyel, kinek elég azon isme- retes mondására hivatkoznunk: »Sicut sancti Evangelii quatuor libros, sic quatuor Concilia suscipere et •venerari me fateor.« 1 2

A zsinat szoros érteményben véve, ily alapon, a pap- Ságnak, fökép pedig az egyház kormányzására a Szentlélek által meghívott püspöki karnak tanácskozmánya hiterkölcsi, vagy egyéb az egyház kormányzásához tartozó ügyekben, az illetékes elöljáró elülülése és felügyelete alatt.

2. A zsinatnak nemei.

Az ily érteményben vett zsinat háromféle: 1. egyetemes vagy általános, amelyen az összes földkerekség püspökei részt vesznek (kivéve azokat, akik kánoni ok folytán föl vannak mentve a megjelenés kötelme alól), amidőn is a római pápa által hivatnak össze és az ő felügyelete és elül- ülése mellett tanácskoznak;3 ily egyetemes zsinat tartására szükséges és elegendő okot a jogtudósok közönségesen hatot szoktak felsorolni, úgymint: a) eretnekség és szakadás (schisma, haeresis), b) két pápa vetélykedése egymással, ha a választáshoz kétség fér, c) ha a kereszténység elleneivel szemben egyöntetű eljárásra van szükség, d) 11a az egyház fejét eretnekség, vagy más siílyos vétség gyanúja terheli,

e) ha a bíboros testület׳ a pápát meg nem választja, vagy

1 Mansi 1. c. 922. — Harduin 1. c. p. 447.

2 Greg. M. Epist. lib. I. ep. 25, (másutt 24.) Cf. Corp. Jur. Can. 2. D. XV.

2 Perraris Prompta Bibi. Can. Conoil. Art. I. — Cap. Placuit, dist. 18. et cap. Ego. 4. de Jurejur. — Salmon, traité de l’étude des Conciles. Paris. 1726. p. 111. cap. 2.