Hittudományi Folyóirat 7. (1896)

Dr. Kis-Erős Ferenc: Az egyházi javak tulajdonjoga, különös tekintettel Magyarországra

AZ EGYHÁZI JAVAK TULAJDONJOGA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL MAGYARORSZÁGRA.

1. Bevezetés.

z egyháznak már kezdettől fogva voltak javai. Alá- pítója saját és tanítványai anyagi szükségleteinek fedezésére közös pénztárral bírt.1 A történelem tanú- sága szerint az egyház első századaiban minden egyes egyházmegyének meg volt a maga vagyona,1 2 3 mely részint a hívek adományaiból gyűlt be,8 részint a teremt- mények zsengéiből és a tizedből.4 Sőt az üldözések korában az egyházaknak már ingatlan vagyonuk is volt, mit Nagy Konstantin császár ama parancsából tudunk,5 melynek értei- méhen a keresztényektől Diocletián alatt elkobzott birto- kokat visszaadatni rendelte. Még inkább szaporodott az egy- ház vagyona a római kér. császárok6 jóindulata folytán. Ezek nyomdokain haladtak a középkornak jámbor feje- delmei. Nálunk Magyarországon is nemcsak kezdettől fogva voltak, hanem jelenleg is vannak az egyháznak javai. S épen

1 Ján. 13., 19.

2 Justin. Mart. Ápol. I. o. 67. Tertull. Ápol. c. 39.

3 Can. Apóst. 3. et 4.

* Const. Apóst. II. 25., 35. VII. 29. — Decr. Grat. oc. 65., 66., 68. C. 16. q. 1.

5 Edict. Constant, ad Amul. apud Euseb. Hist. X. 5.

s L. 1. Cod. de sacros. Eccl. (I. 2.)