Hittudományi Folyóirat 6. (1895)

Gerely József: Sión

13

nah egészen indokolt kifejezés módját, kevesebb igazsággal, annál több licentiával nevezték el Siónnak majd az egész várost, majd csak a templomhegyet.

így tettek átlag a próféták is, kik a héber költészet jel- lemzö különlegességét képező úgynevezett értelmi rímeikben nagy előszeretettel használták a Sión és Jeruzsálem nevet párhuzamosan egymás mellett, mint pl. Izaiás (37, 22.):

«Megvetett téged és kicsúfolt Sión szűz leánya;

Mögötted fejét hajtogatta Jeruzsálem leánya.

Vagy pláne Mikeás (3, 12.): «Azért ti miattatok Sión, mint egy szántóföld megszántatik és Jeruzsálem kőhalommá leszen és a templomhegy magas erdővé.» 1

nete. Tadjuk, hogy a mai Ó-Buda táján a népvándorlás idejében a római Aquincum állott; a barbár hódítók azonhan csakhamar elpuszlí- tották, s romjai között szlávok ütöttek tanyát, nevét a saját nyelvükön Budára változtatván. A Gellért- és Várhegy közötti völgyben később — mivel az itteni dunai rév a kereskedelmi útirány egyik fontosabb pont- ját képezte — egy frank-német telep keletkezett, mely az otlani mész- égető kemencék révén Ofen nevet nyert. Nemsokára megjelennek a hódító magyarok s letelepedvén Ofen körül, annak német nevét a Pest szóval magyarra fordítják, mely tudvalevőleg a «kemence» szóval egy jelentésű, s némely vidéken, mint tájszólás, még ma is használatos. A Pest nevet tehát először a mai Buda viselte. Az itt levő révállomás- sál szemben a másik (bal) parton is volt egy rév, mely mellett egészen természetszerűleg keletkezett lassankint valami korcsma vagy fogadó- féle az ottrekedt utasok és kereskedők számára. Ez a név ép úgy, mint a jobboldali, egyszerűen pesti rév nevet viselte s idővel egész faluvá nőtte ki magát Kis Pest néven (megkülönböztetésül a jobboldali Pesttől). A kölcsönös terjeszkedés folytán Buda később egybeolvadt Ofen-Pesttel és pedig — mivel a Pest nevet már a mindjobban fejlődő baloldali telep úgyis lefoglalta magának — akként, hogy a Buda név lassanként kiterjedt az egész jobbparti községre. A közhasználat azonban fentartotta a megkülönböztetést, a régi Budát Ö-Buda névvel jelölvén. így lett tehát Aquincumból Buda, majd Ó־Buda, Ofenből Pest, majd Buda s az egykori dunai révből az immár ezeréves Pest (1. Borovszky Samu dr. Budapest ezer év előtt című tárcáját a Budapesti Hirlap 1890. évf. junius 14. számában). Úgy hiszszük, ennél érdekesebb és találóbb példát keresve se találhatnánk.

1 Schultz (Herzogs Real Encycl. 2. kiad. VI. k. 544. 1.) Mikeás e szavait használja fel érvül a mellett, hogy Sión és a templomhegy két