Hittudományi Folyóirat 6. (1895)

Irodalmi értesítő

345 már meg kritikával feldolgozott monográfia; így a bambergi.1 eischtätti,1 2 dillingeni,3 würzburgi4 * 6 és trieri3 papnevelö-intéze- fékről. A múlt évben ezen monográfiák száma a müncheni Gemgianum történetével szaporodott, melyet Schmid Endre, szemináriumi igazgató, az intézet negyedik centenáriumának alkalmából adott ki a legfényesebb alakban, számos illusztrá- cióval diszítve. Minthogy ez a monográfia legjobban példányképül szol- gálhat nekünk is hasonló monográfiák megírásához, de meg mivel e szeminárium múltjából és jelenéből egyetmást mi is tanulhatunk: nemcsak melegen ajánlom e szép könyv olvasá- sát a szemináriumok iránt érdeklődőknek, főleg azoknak, kik hasonló munka megírásán fáradoznak, hanem egy-két szóval ismertetni is óhajtom e munka alapján a müncheni Georgia- numot. Az intézet bölcsője az ingolstadti egyetem mellett ringott. 1472-ben alapította Gazdag Lajos bajor herceg az ingolstadti egyetemet. Azon korban az egyetemek mellett csakhamar különféle internátusok — bursa vagy kollégium név alatt — keletkeztek, melyekben az egyetemi hallgatók lakást, élelme- zést és nevelést nyertek. Az ingolstadti egyetem mellett is csakhamar 12 ily inter- natus keletkezett, ezek közé tartozott az a kollégium is, melyet Jörg (Georg) bajor herceg, Gazdag Lajos fia, 1494-ben tízen- egy szegény tanuló számára alapított, s mely alapítójáról a Georgianum nevet nyerte. All alapítványi helyre ugyanannyi bajor város prezentálhatott. Már az alapító oklevél is meg- engedi, hogy a kollégiumban más jótevők is alapíthassanak ingyenes helyeket, csak az van kikötve, hogy az egy tanuló évi ellátására szükséges 20 frtnak megfelelő töke biztosíttassék. (Ez az összeg 1586-ban 40 írtra emeltetett.) Jörg alapítványá­1 Dr. Schmitt, Geschichte des Seminars von Bamberg. 2 Hollweck, Das bischöfliche Seminar in Eichstätt. 3 Dr. Hausmann, Geschichte des päpstlichen Alumnats in Dillingen. 3 Dr. Braun, Geschichte der Heranbildung des Klerus in der Diö­cese Würzburg. 6 Endres, Das Bantusseminar zu Trier.

Next

/
Oldalképek
Tartalom