Hittudományi Folyóirat 6. (1895)
Hölszky Károly: Rövid közlemények, kérdések és feleletek
658 ne boruljon, — a tengerek a szárazföldet vízözönnel el ne borítsák, sőt még az emberek se bukjanak orrukra s a földön minden mozdulatlanul maradjon! Kérdem, szükséges-e a jelen esetben a csodák ily roppant száma? kérdem, e csodák valódi nagyságát észrevehette volna-e valaki? kérdem végre, nem szembeötlöbbek és feltűnőbbek ennél a biblia kisebb csodái? (amennyiben valamely csodát kisebbnek lehet nevezni), pl. a kősziklából való vízfakadás ? Nos! Deus in superfluis non abundat! A szokottnál hosszabb szürkület magyarázata nem volna rossz, csak az a hibája, hogy eltér — még pedig szükség uélkül tér el a szószerinti érteménytöl. Steteruntque Sol et Luna! Azért a szószerinti magyarázathoz ragaszkodunk, hang- súlyozom, a szószerintihez, de nem a betüszerintihez, amennyi- ben e kifejezéseket: felkel a Nap, lenyugszik a Nap stb. sem értjük betüszerint. És ha szószerint magyarázunk, akkor a szürkület itt be nem válik. Hisz ha csak szürkületről volna szó, mely napszállta után áll be, hogy tudhatta volna Józsue, hogy a Nap csakugyan megállóit? Ha pedig tudta, bizonyára csak azért tudta, mert látta. De hát még eddig semmi sincs megfejtve, csak néhány magyarázat megdöntve! Van Józue e helyének egy tetszetős magyarázata, mely legjobban felel meg a Deus in superfluis non abundat elvnek. Ismerjük a sugártörést; tudjuk, hogy e sugártörés az égitestek fényére nézve annál nagyobb, minél közelebb esnek a horizonhoz; tudjuk, hogy a sugártörés miatt a csillagokat sem látjuk valódi magasságukban hanem, a zenitben levőt kivéve, mindannyit magasabban ; tudjuk, hogy a sugártörés miatt a Napot látjuk mielőtt felkelt (azaz horizonunkra ért) volna és még akkor is látjuk, mikor már egész korongja a látóhatár alá sülyedt. E sugártörést a levegő és ennek különböző sűrűségű rétegei okozzák. Hogy e törés a rendes- nél nagyobb legyen, a Mindenhatóságnak elég volna a légre- tegek sűrűségi viszonyait célszerűen szabályozni és beállhatna a tünemény, hogy a Nap a földi szemlélő észrevevése szerint — megállana. Igaz, hogy míg a levegő levegő marad és nem
