Hittudományi Folyóirat 6. (1895)
Huber Lipót: Jézus Krisztusnak és apostolainak nyelvéről
61 rosoknak 1 s a régieknek is újabb görög neveket adtak 2 az újabb eredetű ünnepek 3 épületek,4 valamint a hivatalok, méltóságok 5 szintén görög neveket kaptak. Mindez a görög kultúra oly nagymérvű hódításáról tanúskodik, hogy a köznyelvnek ok- vétlenül görögnek kellett lennie Palesztinában, sőt más nyel- ven nem is beszéllek. Hisz maga Üdvözítőnk is Xpiará; nevet vett föl, apostolait is görögül nevezte el x-óggoIoi, a görög Szentirást használta, görög közmondásokat szőtt beszédei közé 6 stb. Később pedig az apostolok az egyházi rend külön- bözö fokozatait szintén görög nevekkel jelölték, milyenek pl. £77׳l07./7׳r0;, npsaß-ivspo;, Ssázovo;. Ezek mind amellett bizonyítanak, hogy Jézus Krisztusnak és apostolainak anyanyelve nem volt más, mint a görög, melybe azonban sok héber és aram elem, valamint egiptomi, macedoni és szír idiotizmus volt keverve. Legnagyobb tekintélylyel, rengeteg tudományos appará- tussal és a meggyőződésnek bámulandó erejével szállt síkra a jelenben a görög nyelv mellett a tudós angol tanár Roberts Sándor. Nézete azonban valamivel mérsékeltebb Diódádénál. Akként módosítja u. i. e hipotézist, hogy a görög volt ugyan Palesztinában az uralkodó, de nem kizárólagos nyelv, melyet Krisztus Urunk is, nem ugyan kizárólagosan, de mégis leg-* gyakrabban használt tanításában. Első müve, melyben ezen állítását kifejti, 1862-ben jelent meg «Discussion on the Gos- pels» cím alatt, mely már 1864-ben második kiadást ért. Ez- után lankadatlanul tovább gyűjtögetett össze mindent, mi az érvnek csak legcsekélyebb látszatával is bírt állításának meg- erősítésére. így jelent meg aztán huszonhat év múlva egy 1 Pl Tpxavíov, ’AXi^ávífEiOV, 'llctú?tov, ’Avxt-axftc, <l'xxay;Acc stb. 113. old. 2 Ennek következtében Szikemből Aeráohc lett, Béth-Seánból 2xu- -óro'Atff, Emmauszból (Chamath) NíxójtoXk;, Számáriából Ssßarrij és maga- ból Jeruzsálemből 'IspooóXupa stb. 114. old. 3 Ilyen volt: syzaívta (renovatio), ?uX0(p׳íp!ov (ligniferium) stb. 115. sk. old. 4 Pl. ן upvámov, Ixr.óopopoc, tka?pov, ápostHa-pov stb. 116. old. 6 Ilyen pl. «p-/_iauvá|׳wy04•, ravxy]xov-apy_á?, doyixcUhms stb. 117. sk. old. 6 Pl. Mát. 5, 18. : « . . . . eb ־a Ív rj pia xspata ou arj xap&th] á~'o tou vdpou, tojj Sv T:ávxa yávr^ai» (egy iota vagy egy vonás el nem marad a törvényből, míg mind meg nem lesz.).