Hittudományi Folyóirat 6. (1895)
Huber Lipót: Jézus Krisztusnak és apostolainak nyelvéről
58 sz. Kelemen, Hermász, Hippolitusz, Kájusz és mások. Csak a második század vége felé az afrikai Minuciusz Féliksz (180 körül) és Tertullián (megh. 220.) avatják a latint a kérész- tény irodalom nyelvévé. Rómában legelőször Viktor pápa (187—220.) és Apollóniusz római szenátor irt egyházi dől- gokról latinul.1 Görög volt Rómában az istentisztelet nyelve is valószinüleg a harmadik század végéig;1 2 a keresztények 3 4 sőt a zsidók 1 legrégibb római síremlékei jórészt görög föl- iratúak. De amint egyrészt tény, hogy Rómában, miután nyu- gatnak központjává lett, a görög nyelvnek ismerete annyira el volt terjedve, hogy nagyjában a köznép is értett görögül, úgy másrészt mégis nagy tévedés lenne azt hinni, hogy itt, noha az ötödik századig tartotta főn magát a társalgás és irodalom terén, többet beszéltek görögül, mint latinul. Ilyenek lévén a nyelvi viszonyok, miért ne írhatott volna sz. Pál apostol, sz. Márk evangélista és sz. Ignác vértanú a rómaiaknak görög nyelven? Ez ellen mit sem bizonyít a régi la:in fordításnak keletkezése, mely a második század közepén közhasználatban volt a nyugati egyház latin ajkú népeinél; mert ennek hazája nem Róma, nem is Itália, hanem, miként azt fönmaradt töredékeinek nyelvi sajátságai is el- árulják, melyek határozottan az afrikai latin provincializ- musra vallanak, a prokonzuláris Afrika volt, hol a helleniz- mus még nem hódított annyira, hogy a nép a görög eredetit akár csak nagyjában is megértette volna, hol tehát egy latin fordítás szüksége érezhetőbb volt, mint Itáliában. Maguk a legrégibb afrikai kér. írók is nem görögül, hanem latinul írtak, mint pl. Tertullián, sz. Ciprián stb. Hogy pedig e for- dítás (melyet sz. Jeromos, tekintettel nagy elterjedésére «Vul- gata»־nak, N. sz. Gergely pedig, tekintettel régi korára, «Ve- tus»-nak nevez) miért hivatott mégis «Itala»-nak (sz. Ágos1 V. ö. Alzog J. id. ni. I. k. 22. és 94. old. 2 V. ö. Giovanni Batt. de Rossi «La Roma sotterranea cristiana)>. 1867. R. k. 237. old. s V. ö. F. X. Kraus «Roma sotterranea. Die Römischen Katakom- ben». 2. kiad. Freiburg in Br. 1879. 452. sk. old. és másutt. 4 V. ö. Kraus id. m. 551. sk. old.
