Hittudományi Folyóirat 6. (1895)
Gerely József: Sión
48 — de hamis helyen. Ez azonban közömbös dolog volt egy oly névvel szemben, mely már hosszú századok óta elvesztette precíz értelmét, és inkább mint fogalom, hagiografikus kifeje־ zés, semmint közhasználatú helynév szerepelt. A Sión tehát feltámadt, vagy mondjuk jobban újra szú- letett, de más alakban. A zsidók, első keresztények, különösen pedig a zarándokok nagy serege erősen táplálgatták, vonat- kozásokkal gazdagon ruházták, s így nem csoda, ha az új szülött csakhamar egy csinos, erőteljes férfiúvá változott, ki a tradíció vértjével felövezve, immár 1600 év óta dacol — a történeti igazsággal. Ne ijedjünk meg azért az igazságtól, ha mindjárt a tra- dícióval ellenkeznénk is, mert helyes tradíció nem ellenkez- hetik az igazsággal. A Sión kérdésnél meg épenséggel nem is vagyunk olyan nagyon érdekelve. Mert mi a keresztény tra- díció ? Mindenesetre egy olyas valami, mely nem régibb a kereszténységnél. Már pedig a keresztény hagyomány, a med- dig módunkban áll figyelemmel kisérni, mindig egy- és ugyan- azon helyet jelölte a Sión névvel, — a keresztény tradíció tehát e pontban 1600 év óta nem változott, önmagához követ- kezetes maradt. Egészen más kérdés azonban az, vájjon azonos-e ez a Sión az ó-szövetségi szentírás Siónhegyével. Habozás nélkül azt feleljük : nem. És ezzel a kérdést ketté vágtuk. Az egyik Sión az ó szövetségé, a másik az új-é, és nagyot hibázik és nagyot hibá- zott mindenki, ki az egyiket a másikkal össze akarja és akarta olvusz- tani. Ha tehát van a tradícióban valahol tévedés, úgy minden- esetre ott van, ahol ez a hibázás, ez a helytelen vonatkoztatás, helytelen visszafelé következtetés megtörtént. — Elismerjük, hogy ezáltal egy néhány «szent hely» kritikus helyzetbe jut, de miért ijedjünk meg ettől, sokszor néhány a rajongásig lelke- sedö zarándok és szerzetes tévedésének, vagy hiszékenységé- gének következményeitől? Hiszen nem érint sem hitet, sem occidente Syon appellatur, alter vero, qui ab oriente, Moria appellatur». Pedig soha a zsidók Móriának nem nevezték a templomhegyet, s e szó az egész Szentírásban kétszer fordul elő, akkor is Ábrahámra vonat- koztatva; tehát nem mint használatban levő helynév.
