Hittudományi Folyóirat 6. (1895)

Gerely József: Sión

40

Mert kedvesek szolgáid előtt az ő kövei,

És romjai felett bánkódnak (102, 14. 15.)» stb.

Kiket értettek volna ekkor «Sión fiai» és «leányai» alatt, ha nem önmagukat; csak nem vonatkoztathatták a pogányokra.

Tehették ezt a névvonatkoztatást bátran, mert hiszen a Sión-név már századok óta nem szerepelt a tényleges földrajzi megnevezések között, hanem mindegy megjegecesedve, csak a hagiografikus és liturgikus használatban. Ez az eljárás lélek- tanilag oly természetes, hogy bár igazolására egyetlen pozitív bizonyítékot sem tudunk felhozni, feltevésünknek mégis a leg- nagyobb valószínűséget kölcsönzi.

A Sión-név aztán átterjedhetett idővel az Új-Siónra szol- gáló városkapura is, majd az odavezető útra s végre, midőn már a zsidók engedélyt nyertek a falakon belül is leteleped- hetni — az egész délnyugati hegyhátra. A zsidó-fertály tényleg még ma is az Új-Sión keleti felét foglalja el.

A templomhegy soha többé hatalmukba nem került, Jeru- zsálem maga is majd pogány, majd keresztény és végre török kézbe került; nekik — a város egykori urainak — csak a Sión maradt. A Sión, mely alatt azelőtt Jeruzsálem egész területét, most azonban csak annak általuk lakott, délnyugati részét értették.

Ha ők, a hithü zsidók fenn nem tartják a Sión nevet, vájjon képzelhetö-e, hogy a pogány római, ki még a város nevét is megmásítá. ezt az akkor helynévként nem is szereplő- (Josephusnál egyetlenegyszer sem fordul elő) nevet használta volna? Ez tisztára lehetetlen, különösen, ha még tekintetbe veszszük azt is, hogy Aelia hét városrészre (sí? s7tvá ay©0Sa, Cloron. Pasch.) volt felosztva, melyek mindegyikének meg volt a maga neve. A Sión-név tehát —■ s ez bizonyos — tisz- tán a szentírásból táplálkozó zsidók és zsidó-keresztények révén jött használatba és maradt fenn.

Igen, a kereszténység is hozzájárult a dologhoz. És ez nagyon természetes. A keresztények előtt Jeruzsálemben két hely lehetett különösen drága és szent, a mint, hogy még most is az, t. i. az utolsó vacsora és a kereszthalál s feltá- madás helyei, azaz «coenaculum grande-o és a Golgota. A Goi-