Hittudományi Folyóirat 6. (1895)
Dr. Pompéry Aurél: Az egyházi javadalmak összehalmozására vonatkozó jogi intézkedések a legrégibb időktől fogva a legújabb korig
391 «retinere» szavához irt glossára hivatkozik, s Reiffenstnel id. h. 130. old., ahol állítását a tételes törvényeken kívül még ezen érvvel is támogatja: «Ellenkezik ez a természetes észszel, hogy valaki, ha csak a szükség nem kényszeríti reá, több ja- vadalommal bírjon s így más alkalmasokat, kik azokból meg- élhetnének, azok elnyerésében meggátoljon». Annak a megítélésére azonban, hogy milyen javadalom nyújt elegendő jövedelmet, több körülmény foly be. így figye- lembe veendő az illető állása; így gyakran az, mi az egyik- nek elég volna, egy másiknak nem elég; figyelembe veendő, hogy az illető eleget képes-e tenni a vendégszeretet követel- ményeinek (c. monachis X. III. 5. De praeb.) stb. (V. ö. Reif- fenstnel id. h. 132. old.) A C. C. 1806. märe. 8. kelt döntvényében kimondja, hogy egy egyházi személynek, kit családi viszonyai sok jogos ki- adásra kényszerítettek s e miatt nagy szükségbe jutott, adó- mányozható még egy harmadik javadalom, habár a két első, melylyel bir, másnak más körülmények között elég volna. (Richter et Schulte ad XXIV. 17. 377. old.) Felhozzuk még, hogy a canonisták egybehangzó véle- ménye szerint annak megítélésénél, hogy valakinek egy java- dalom elég-e, nem veendő figyelembe, hogy az illetőnek van-e magánvagyona. Ez számításon kívül esik s csak magát a ja- vadaimat kell tekinteni. Eleget foglalkoztunk a compatibilitás és incompatibilitás kérdésével s így áttérhetünk egy téves nézet megcáfolására. Van Espen id. m. I. k. 683. oldalon ezt mondja: «Bizo- nyos, hogy a sz. canonok, a decretalesek joga és a beneficiu- mok alapítása szerint minden beneficium a kötelmek szemé- lyes végzését követeli azon templomban, melyben a bene- ficium alapítva van, azaz a helybenlakást, és hogy ennélfogva jogilag az összehalmozás ki van zárva». Ez nem áll. Ami a decretaleseket illeti, azokra nézve fent előadtuk véleményünket, azok szerint igenis van jogos össze- halmozás. Hogy pedig nem minden javadalom követel szemé- lyes helybenlakást alapításánál, természeténél fogva, az kitűnik a trienti zsinat 24. sess. 17. c.-ból, melyben világosan szó van
