Hittudományi Folyóirat 6. (1895)

Huber Lipót: Jézus Krisztusnak és apostolainak nyelvéről

370

vagyis az Ősatyák fejezetei (a Kr. e. 200 — Kr. u. 200-ig élt leghíresebb írástudóknak szentenciái). A hazatért zsidók tehát Palesztinában több századon át két nyelvet beszéltek. Hogy e kettőnek kölcsönhatása elkerülhetetlen volt, vagyis, hogy a héber aramaizálódott, az aram meg hebráizálódott, az igen természetes.1

Babilonnak a perzsák általi meghódítása után is az aram nyelv a körülfekvő tartományokban annyira előrenyomult és annyira hódított, hogy a Kr. e. ötödik századtól lassankint az összes sémi népeknek közös érintkezési nyelve lett kezdve a Fekete-tengertől le egész Egiptomig. Ezért a hivatalos nyelv, melyen a mintegy kétszáz évig tartott perzsa uralom alatt a perzsa kormány sémi alattvalóival érintkezni szokott, az aram volt, v. ö. Ezr. I. 7, 11. 12.

Ha már most tekintetbe vesszük azt a körülményt, hogy a zsidók Palesztinában a fogság idejétől fogva a héber mel- lett az aramot is mint test vérnyel vet használták; hogy éjszak- és éjszakkelet felöl csupa aram nyelvű nép környezte Palesz- tínát, melyekkel sokszorosan érintkezett, — természetesnek fogjuk találni, hogy bármily szívósan ragaszkodott is Izrael ősi megszentelt nyelvéhez, az aramnak mindinkább engedni volt kénytelen s hogy körülbelül a Kr. e. második század ele- jétöl a köznapi használatból egyre tünedezni kezdett, s mindin- kább Judca területére szorult, míg végre csak Jeruzsálem népénél és a müveit osztálynál tartotta fönn magát társai- gási nyelvként. Végre azonban az aram és görög által kiszo- rítva Jeruzsálemben is megszűnt a nép társalgási nyelve lenni és csak a tudósok és a rabbi-irodalom nyelveként maradt fönn, mely a kereszténység behatása folytán sokáig virágzott.

De jóllehet kiszorult a társalgásból, a nép, habár nem

1 Hogy két vagy több nyelv miként dívhalik egy országban, úgy ho^y azt ugyanaz a nép nemcsak érti, hanem egyformán vagy kisebb- nagyobb jártassággal beszéli is, azt, hogy példáért messze ne menjünk, édes hazánk nem egy vidéke pl. Bács megye, főként annak székhelye, is tanúsíthatja, hol az ember gyermekkorától három nyelvet tanul egy- szerre t. i. a magyart, szlávot és a németet; mutatja ezt továbbá Svájc és Belgium példája, különösen Brüsszelé.