Hittudományi Folyóirat 6. (1895)
Huber Lipót: Jézus Krisztusnak és apostolainak nyelvéről
358 kön vértelket jelentenek, ha nem az aram, hanem a héber volt volna akkor általánosan Palesztina köznyelve, magát Jezsálemet sem véve ki ? ! Hiszeen ha a héber volt volna, akkor «vi í&x StáXszTo; 3WT0W», akkor ama szavak így hangzanának: הדש םדה, nem pedig לןל אן£ך!!, mert ezek tiszta aram szavak! ’AX<pa10; Máté 10, 3. és másutt = יפלח, ami lagyabb kiejtése ennek יפלח = IsAsótcx? Luk. 24, 18. K).u7ua? Ján. 19, 25. ' '! Bxpxßßä; Máté 27, 16. és m. = אבא״רב׳ Etimológiai jelentése «az atya fia», vagy átvitt értelemben «a mester fia». BapT0\u.zro; Máté 10, 2. és m. = ימלת״רב = Tolmáj fia. BaptTiffoüi; Ap. cs. 13, 6. = רב ןןעי = Jesú da• E !ןןעי pedig rövidített alakja ennek עזןןעי vagy עושה־ A nevek feltűnő csonkítása jellemzi a palesztínai aramot; találkozunk majd e jelenséggel többször is. Bapiwvíc Máté 16, 17. = רב”י1אנ = Jéna (galamb) fia. T ־ Bxpvdcßa? Ap. cs. 4, 36. és m. = אבנ״רב — a jővén- dőlés fia. Bapcxßßas Ap. cs. 1, 23. és 15, 22. = אב□—D • T 7 BxpTifAaioí Márk. 10,46. = יאמט־רב vagy אמית־רב • BssT^eßoiA (tó sípyov T&iv Saip.ovíwv) Máté 10, 25. és m. = לעב ליבז — trágya-isten vagy szemét-isten, ami bizonyára megvető átalakítása ennek לעב בובז = a légy-isten, Kir. II. 1,6. ! ״ ! Byih-Tx'iSá Ján. 5, 2. = בית אדיצ = halászhely. Az T ; alekszandriai kódekszben : Bs&saSá = תיב םח אה = irgalom háza ; a színaiban B^tt'(af>á = ביית ארז = domus olivarum. T :־־ Boxvspyé; Márk 3, 17. = זגר״ינב = harag (mennydör- gés) fiai. Taßßattä Ján. 19, 13. = 5אתב> ami émfatikus statusa T : ־ ennek 3א^ = magaslat, emelvény. T ־־
