Hittudományi Folyóirat 6. (1895)
Irodalmi értesítő
330 A hatodik beszéd Mária tisztulásáról részben sikerült lytur- gikus beszéd a gyertyaszentelés és szokásos kör menetről; a végén igen szép Limcon hálahymnuszának parafrázisa. A hetedik elején és végén is csonka dogmatikus beszéd Jézus fogantatásáról. Nem csak szép a fogantatás módjának előadása, hanem valóban megható Mária beleegyezése; ime a mintaszerű részlet: «Tehát az angyal a fogadásnak és szülés- nek módját megmagyarázván, azt mondá: Szentlélek Isten fő- lül száll te reád. Ne véljed Mária, hogy te emberek módja szerint fogadnál: de isteni mód szerint, mert fölül jövő Szent- lélek Istennek hatalmából, ki néked nem csak elmédet, de méhedet is megszenteli és téged istennek méltóságos hajié- kául szerez: és a felségesnek jószága árnyékoztatik meg te benned és annak okáért, ami születtetik te tőled szent és a felséges fiának hivaltatik. Ne akarjad azért Ó boldog szűz Mária vélni, hogy szüzességedet elvesztenéd a foganatban, de inkább azt Istennek előtte érdemesíted és neveled. . . Ó bol- dogságos szűz Mária ne akarj késni, ime e megfogatott világ a te reá engedődet — beleegyezésedet — várja, felelj hamar és foganjad istennek fiát. Tehát szűz Mária térdeire esvén, és kezeit összetévén, szemeit mennyországra felemelvén, mondá: ime az úrnak szolgáló leánya, legyen nekem az te beszéded szerint.1 A nyolcadik beszéd szűz Mária haláláról és mennybe- viteléről szól. A beszéd szerzője itt is, mint a szeplőtelen fogan- tatásról szólóban dogmatikus alapra áll, jóllehet ez, az ö ide- jében, még nem volt hitágazat, amaz még most sem az. Tété- lét erős érvekkel támogatja és szónokilag hatásosan szembe- siti ellentétezés útján a bűnösök halálát Mária halálával. E beszédet tartom az egész beszédgyüjtemény gyöngyének. E beszédben mutatja be a szónok egész erejét, termékeny képzelőtehetségét, szemléltető leírási s tárgyfestési képességét, mely végül drámai erővel ragadja el magával a hallgatókat. A szónok leírja, hogy Mária sz. Fia részéről értesülvén bekövetkezendő haláláról, meggyónik, megáldozik, az utolsó 1 239. lap.
