Hittudományi Folyóirat 6. (1895)
Irodalmi értesítő
senek — közli vele, mint végtelen szent Lény, összes igaz- ságait, homályban mire nézve sem hagyhatja, nehogy isteni méltóságát sértse, de a módot az emberi kultúrához mérnie követeli végtelen bölcsesége. Nagyon természetes tehát, hogy, ha mi, a jövő gyermekei, a múltból akarjuk hitünk igazsá- gait megismerni, megerősíteni, ismernünk kell azon nép kul- túráját, amely elé az igazságok terjesztve voltak, nehogy a módozatban lényeget látva, a módozatot magunkhoz mérve, az igazság megismerése helyett tévelyre találjunk, tévelyt erő- sítsünk; ismernünk kell más szóval a szentírási nép vallási és polgári régiségeit. E polgári és vallási régiségek kutatása egyúttal mint művelődéstörténeti visszapillantás is kellő élve- zetet nyújt. Szekrényi Lajos polgári és vallási bibliai régiség- tudományának az előbbi helyett inkább az utóbbi értelme van, inkább művelődéstörténeti bibliai Régiségtudomány, mint az exegezis .segédtudománya, mint oly könyv, amelylyel a Szent- írás megértésére s magyarázatára a legbátrabb lépésekkel indulhatnánk. E második kötet:1 A bibliai Régiségtudomány kézikönyve (Vallási régiségek) méltó folytatása az első kötet- nek, a polgári régiségeknek. Míg ez a zsidó nép, Isten válasz- tott népe, polgári életét tünteti fel, amely nélkül az ószövet- ségí szentiratok teljesen meg nem érthetők s az isteni kinyilat- koztatás tévmentes alapjait, forrásait nem képezhetik; addig ez utóbbi nem annyira biblikus, mint történeti vázlatát nyújtja e tekintetben ép oly nagyfontosságú egész vallási életének. Bevezetésként a mai rationalis iskola azon tana felett tör pál- ezát, mintha az eredeti vallás a többistenimádás lett volna, amelyből csak fokozatosan fejlődött ki az egyistenimádás, illetve a zsidó vallás, s adja e vallás — a mózesi vallás viszonyát — az egyéb pogány vallásokhoz Majd rátér a zsidók istentiszteleti viszo- nyaira(az izraeliták szent helyei; a kultuszszemélyzet); a kultusz- cselekményekre (minden vallás középpontja: az áldozat; a vallási tisztulások ; a tisztaságra vonatkozó egyéb törvények), egyéb istentiszteleti cselekményekre (szentségi jellegű cselekmények; 1 Az első kötetet: Biblia Régiségtudomány (Polgári régiségek) ismer- tette Rainiss a «Hittudományi Folyóiratok» 1891. évf. 285. s köv. 01- dalain.
