Hittudományi Folyóirat 6. (1895)
A papképzés ügye hazánkban - VII. Kozáry Gyula: Hozzászólás a theologiai tanulmányok reformjához
286 tokból tekintve a dolgot, az az igénytelen nézetünk, hogy leg- főbb célul kell tekinteni a papképzésnél a gyakorlati lelki- pásztorok mindenkori és jelen gyakorlati szükségeit. Követ- kezöleg teljesen mellőzném a görög és héber nyelvet s mint a forrástanulmányok céljainak megfelelő tantárgyakat- az egye- temekre utasítanám. A szentirati tudományokat szoros össze- függésbe hoznám a Szentírásmagyarázattannal, exegezissel és bibliai archaeologiával. A szentirati tudományokat különösen hitvédelmi alapon tanítanám és magának az írás szövegének hazai nyelvű ismeretére fektetném a fösúlyt. A dogmatikát kellő bölcseleti előképzettséggel alapoznám s kisérném mind a négy évfolyamon keresztül. Miután a hittudomány nagy- szerű épületét felemelném, vitázó és irenikus oszlopokkal tá- !nógatnám, elöljáróba az összehasonlító vallástudomány tör- téneti fejlődésével és jelenkori állásával ismertetném meg a hall- gatóságot. Az alapvető hitágazattant a kor szükségleteihez mért alakban tanítanám. Kiterjeszkedném a természettudomá- nyokra, összehasonlító vallástudományra, ethnografiára, nem- csak a lutheri s reformatio korbeli, hanem a jelen protes- tantizmusra. A részletes hitágazattanban is minden modern ellenvetésre reflektálnék és ebben a részben különösen hang- súlyoznám az ironikus részleteket.; a katholicizmus isteni szép- ségeit, természet- és lélektani ismereteken alapuló rátermett- ségét az ember vallásos szükségleteinek kielégítésére, társa- dalmi megnemesítésére, a föld kötelességeinek lelkiismerete teljesítésére, a sociologikus és nemzetgazdasági s művészi szempontokat. Ha valaki azt hinné, hogy ezáltal a dogmatika elérhetetlen s megemészthetetlen terjedelemre dagadna, annak azt felelném, hogy ilyen tankönyvet, lehetőleg hazai szerző által íratni kellene. A tankönyvnek minden egyes obskúrus szerző nézeteit tartalmaznia nem kellene, hanem ez irány- zatok különféleségét feltárhatná, melyet a tanár magyarázata és irodalmi repertóriumok kiegészíthetnének. Az erkölcstani tudományt illetőleg föltétlenül szükséges volna a pozitív erkölcstani tanulmányokat megelőzőleg tér- mészetjogi és erkölcsbölcseleti propaedeutika, mely bővebben kiterjeszkednék a szocializmusra, nemcsak bírálati, hanem
