Hittudományi Folyóirat 6. (1895)
A papképzés ügye hazánkban - VII. Kozáry Gyula: Hozzászólás a theologiai tanulmányok reformjához
- 284 — giai tanárok fizetésének rendezése és azok nyugdíjaztatásának kérdése. Midőn ezelőtt két évvel a központi szeminárium igazgató- állása üresedésben volt, egy legelterjedettebb budapesti napi- lapban a szemináriumi nevelésről egy cikk jelent meg. E cikk- ben foglaltakat ugyan egész terjedelmökben nem fogadhatom el; ámde a cikknek utolsó szavai komoly megfigyelést érdé- melnek. E szavak pedig így hangzanak: «A magyar katholikus egyház intéző köreinek érdekében feküdnék, hogy gyökeresen reformálják a papi nevelést, mert különben a katholikus egy- ház nemsokára elveszti előnyös helyzetét, melyet régi nagy- jainak érdemei révén elfoglal és mihamarább megszűnik hazánk közművelődésének nagyfontosságu tényezőjeként szerepelni.» Erről érdemes volna gondolkozni. Dr. Anonymus. VII. Hozzászólás a theologiai tanulmányok reformjához. Nagy örömmel tapasztaltam amaz általános érdeklődést, melyet a nagyérdemű szerkesztőség által fölvetett papképzés reformjának kérdése szakkörökben keltett. Nem hiányzott a lelkes és ügybuzgó felszólalásokból a papképzés, illetve pap- nevelést illető egy-két reformjavaslat sem, a legfőbb érdek- lödés azonban a papképzés doktrinális részét, a tanulmányi rendet illette. És ha jól fogom töl a helyzetet, különösen és föképen erről van szó. Megvallom, én e kérdésben dilettáns vagyok, ami azon- ban nem zárja ki, hogy e tárgyról magamnak is meg ne legyenek a nézeteim. A hittudományi főiskolák legjelesebbjei hozzászólottak e tárgyhoz, véleményem szerint szakavatott- Sággal. Ha mindenben nem is egyeznek meg véleményeik, egy általános és jellegzetes vonás uralkodik felfogásukban és reform- tervezeteikben, t. i. az, hogy a kor fejleményeinek, újabb szűk- ségleteinek, szóval az exigenciáknak időközi állása szerint a papképzés tanulmányi rendje reformra szorul. Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter a fel- söbb oktatás rendszeréről szólván programmbeszédében, lánd
