Hittudományi Folyóirat 6. (1895)
A papképzés ügye hazánkban - V. Kováts Sándor: Hozzászólás a theologiai oktatás reformjához
Külön rovatot kell még adni a vallás-erkölcsi nevelés, ájtatossági gyakorlatnak és a Fegyelemnek, végül az egészség- ügynek. Értekezést az értesítőbe nem vennék fel, de igen is kívánatos volna a szemináriumi nevelés vagy oktatás vala- mely pontjához való rövidebb hozzászólás. A statisztikai kimu- tatásoknak van jelentősége, azért megtartandó; a gimnáziumi értesítőkben főbb vonalai: a tanulók száma (vallása), anya- nyelvé, nyelvismerete, illetősége, szülei, életkora, őramulasz- tása (év végén vizsgát nem tett, beteg, kilépett, meghalt) elő- menetele, magaviseleté, fegyelmi esetek, egészségi állapota• Hozzáadhatnák: micsoda gimnáziumból jöttek? érettségijök? Ami a költséget illeti, nézetem szerint, minthogy a megye egész clerusát kell, hogy érdekelje a clerus junior, a circula- risokkal mindenkinek !: egküldendö s ára a circulárisok árával beszedendő és ára nagy nem lehet, mert nem lesz terjedelmes. A tanulóktól is lehetne dijat venni, mint a középiskolákban szokás, de a szemináriumban minden díjtalan, ez tehát disso- náns hang volna. Különben azt hiszem, egy szeminárium költségvetését sem fogná az a pár forint halomra dönteni. Végül igen hasznos volna ép úgy, mint a tanrendjét, minden szeminárium napi rendjét, törvényeit, stallumait, szabá- lyait is ismerni és összehasonlítani, valamint a tényleg érvény- ben levő szabályokat egyben-másbau módosító főbb püspöki rendeleteket, esetleg Instructio Professiorum, superior um-ot, továbbá a szemináriumok jövedelmét, költségvetését, a tanárok ftze- tését, nagyon sok haszna volna az ilyen összehasonlítás lehe- tövé tételének, a helyes, a jó utat törné magának a többi intézetekbe, szintúgy kivánatos volna az egyes és az összes szemináriumok története, valláserkölcsi nevelése, fegyelmi oktatá- sának múltja és jelene, dotatiójának eredete, jogi természete, mennyisége. A mi szemináriumunk az utolsó félévzáró elül- járói és tanári t mácskozmányán elhatározta az intézet törté- netének megírását és kiadását. A theologiai tanárok országos értekezlete. A nyitrai beküldő mondja: «szakférfiak közös értekezlete sokat lendíthetne az ügyön, ott lehetne megrostálni.... a nemzeti zsinat foglalkoz- hatnék e kérdéssel s szakemberekből álló bizottságra bizhatná 18 «Hittudományi Folyó irat» 1895.»
