Hittudományi Folyóirat 6. (1895)
Gerely József: Sión
15 véleményünkre, bármily homályosak és nehezen érthetők legyenek is némely helyütt. Ismételjük tehát okoskodásunkat: a város szent, mert benne van a szent hegy; ez a szent hegy a Sión. mert rajta állott a templom;1 a templom azon- ban a keleti hegyháton állott: ez tehát a Sión. IX. Jeruzsálem történetében Nehemiás idejéig jutottunk. A fogságból visszatért népnek mintha egész jelleme s erkölcse megváltozott volna. A próféták által annyit korholt búivá- nyozás megszűnt, s helyét majdnem rajongó vallásosság fog- lalá el. De szükség is volt reá, mert a megpróbáltatások ideje még nem járt le. A méd-perzsa uralmat a macedón fenhatóság követte, de csak Nagy Sándor haláláig, mert utána Palesztina a ver- sengö utódok, a ptolomeusok és szeleucidák martaléka lön. Ez lett igazán a szenvedések korszakává. Jeruzsálem örökös rettegésben állott, mely állapot való- ban tűrhetetlenné vált, midőn a kegyetlen IV. Antiochus szír csapata állandóan megszállta a város fellegvárát (Akra). Ezen utóbbi események a szent város topográfiáját ismét közelebb- röl érintik s azért áttérünk a Makkabeusok könyveinek tártál- mára, melyben az idevonatkozó adatok foglalvák. Nagy Sándor hellénizáló munkáját utódai sikerrel foly- tatták és csak Antichus Epiphanes hevessége s türelmetlen vadsága akasztá meg e metamorfózis csendes folyását. A zsidó nép öntudatra ébredt s az élethalálharc megkezdődött. Antiochus ugyanis (168-ban Kr. e.) elfoglalá Jezuzsálemet, a város falait lerombolá, a templomot megszentségteleníté; a 1 A természetes, szinte önkénytelen felfogás egyik nyilatkozatát igtatjuk ide csak úgy zárjel között: «A Magyar Sión» címet tűzte (Knauz N.) folyóirata homlokára, jelezni akarva azzal, hogy annak születéshelye, működésének kiinduló pontja, sőt állandó fészke az ős Esztergom lesz, Magyarország első papjának székhelye — Esztergom, amelynek szent hegyén Magyarország első temploma áll, s melyet ép ezért magyar Sión- nak szeretünk nevezni» (Magy. Sión, 1893. 5. 1.),
