Hittudományi Folyóirat 6. (1895)
Dr. Pompéry Aurél: Az egyházi javadalmak összehalmozásáról
«Clericum in duarum Ecclesiis civitatum eodem tempore con- scribi non oportet.» c. 2. C. 21. qu. 1. Hasonlóan intézkedik Justinian császár 3. novellája (Auth. coll. I. Tit. III. Ut determinatus sit numerus clericorum .sanctissimae majoris Ecclesiae et caeterarum Ecclesiarum, •Constantinopolitanarum), mely a császár átiratát Epiphanius patriarchához tartalmazza, s melyben a cap. 2. alatt ezek 01- vashatók: «Azt is meg kell jegyeznünk, hogy az, ami eddig helytelenül történt, többé az államban ne forduljon elő. Több fötisztelendö egyházi személy ugyanis méltóságán alólinak tudván, hogy azon legszentebb egyházakban végezze szolgá- latát, melyek számára felszenteltetett, — lettenek légyen azok .akár itt (azaz Constantinápolyban), akár a vidéken — bár- mily pártfogás védelme alatt a legszentebb nagyobb egyház- hoz (azaz a constantinápolyi patriarchai főszékesegyházhoz) és annak tisztelendő papságához jöttek. Ezt mi jövőre meg- tiltjuk. Mert hogyha a tisztelendő kolostorokra nézve nem engedjük, hogy az egyikből a másikba át lehessen menni (lásd erre nézve az 5. novellát «De monachis»), annál in- kább meg fogjuk ezt tiltani a íötisztelendö egyházi személyek- nek. Mert ezeknek ilyetén törekvéseit a nyerészkedés és üzér- kedés bizonyítékának tartjuk. Ha azonban valamikor az ilyen átmenést Szentséged (értsd Epiphanius patriarchát) vagy az idők folyamán a császárság szükségesnek tartaná, ne történ- jék ez máskép, mint a fenjelzett szám betartásával, az az csakis úgy, hogy az, aki így átjö, egy megbetegedett helyére jöjjön, mert hogy a fenjelzett számnál nagyobb legyen az egyházi személyzet száma, azt semmikép sem engedjük meg. Ennyit a legszentebb nagyobb egyházról». Ugyanezen novella 1 cap.-jában a császár meghatározza, hogy a constantinápolyi föszékesegyháznál csak 60 pap, 109 diaconus, 40 nödiacon, OO subdiaconus, 110 lector, 25 cantor, összesen tehát 425 egyházi személy legyen és ezeken kívül még 109 ostiárius (kik nem számíttattak a clerikusokhoz).1 1 Ezen novellát, mint amely általában jellemző az akkori egyházi viszonyokra nézve, érdekessége miatt bővebben közöltem. — 149 —
