Hittudományi Folyóirat 6. (1895)

A papképzés ügye hazánkban - II. Dr. Kereszty Viktor: A theologiai oktatás és papképzés reformjához

536

A desideratumok között még legalább a hermaneuticáról és az exegesisröl kellene szólnom. Az előbbiről, mert legtöbb intézetben heti 5—6 órával teljes íélesztendöt fordítanak reá; az utóbbiról, mert általános divatú, testet-lelket lenyűgöző •dictálás és a szemelvényes interpretátio mellett gyarló, vagy épen semmi számbavehetö eredményt sem bir felmutatni. A növendék elvégzi a biblicumot a nélkül, hogy az evangélium- ról tiszta képpel bírna. Az újszövetségi kinyilatkoztatás törté- netére van szükség! Ez pedig a hermeneutica megszorítása és az exegesis óráinak felhasználásával könnyen illeszthető be a tantárgyak sorába. Annak keretében számtalan alkalom kínálkozik a hermeneutica szabályai gyakorlati alkalmazású- nak bemutatására. Krisztus Urunk élete és tanai történetének alapos ismerete nemcsak az észt gazdagítja eddig nem sejtett igazságokkal, de az akaratot is fogja nemesíteni. Amire nagyon is rászorulnak gimnáziumaink túlságosan materialis szagú lég- köréből kibontakozott ifjú theologusaink.

A tanárok és szemináriumi elöljárók gyűlését célirányos- nak vélem.

Galcsek György theol. tanár.

II. A theologiai oktatás és papképzés reformjához.

Valóságos lelki gyönyörűséggel olvastam át a Hittudo- mányi Folyóirat ezidei I—II. füzetének egész második rovatát, azokat a lelkesnél lelkesebb hozzászólásokat a szép, itt-ott magasröptű tervekhez a theologia-tanítás s egyáltalán a pap- képzés reformját illetőleg. Immár tehát más érdemes férfiak is járulnak ezekhez, érdeklődnek a kérdés iránt, melyet első- nek — tagadhatatlanul — e folyóirat buzgó szerkesztője ve- tett fel.

Valamennyi hozzászólás közt legjobban megkapott az tartalmas, lehet mondani, kimerítő dolgozat, mely alá Kováts Sándor, temesvári t. kartársamnak neve van írva. Felölel ez jóformán minden idevágó kérdést, felhasználja a legjobb, leg- modernebb szakmunkákat, melyek a theologiai oktatás mi- kéntjét tárgyalják (első sorban Hettinger Timótheusát és Kihn