Hittudományi Folyóirat 5. (1894)
Irodalmi értesítő
IV. IRODALMI ÉRTESÍTŐ. Jézus szentséges szíve. Budapest. 1898. Patisz nyomán. Hübner Ágoston. S. ,1. 32 iv. 8°. Az ész, tudomány, ismeretek az embert ki nem elégíthetik. Egy más tényezőnek kell lenni, mely igazi boldogságot nyújt a különben sivár életben, és ez a szív. Mennél inkább törekedtek egyesek az észt és annak vívmányait isteníteni, annál inkább meggyőződött a társadalom, hogy a kedélyvilág jótéteményei nélkül az élet — nem élet. A XVII., XVIII. és XIX. század természet-bölcsészei jó részben elvetették a vallást és hitet: pozitív, kézzel fogható, anyagi bizonyítékokat kívántak és kerestek és ezek alapján terjesztették a tudományt. Midőn azonban az eszményit tagadták és az Isten fogalmát és létét elvetették, akkor elvetették egyúttal az élet ma- gasztosabb célját, és rideg számokat és tételeket adtak cserébe. Jézus szent szívének tisztelete, annál inkább terjedt és gyarapodott folyton, minél inkább törekedett a modern huma- nismus a tisztán emberire szorítkozni s az eszményit, túlvilágit, istenit a tudományok tárgyalásánál kiszorítani. A XVII. századtól kezdve, napjainkig, a XIX. századig, Jézus szent szívének ájtatossága folyton folyvást nőtt, és a
