Hittudományi Folyóirat 5. (1894)

Ráth György: A pannonhalmi sz. Benedek-rend nyomtatott imakönyve a breviarium monasticum behozatala előtt

731 Kuncze Leó. ki az 1506-iki kiadást nem ismerte, de az 1519-böl is csak egy cím nélküli csonka példányt látott, a pannonhalmi könyvtár ismertetésénél egy megelőző 1496-iki első kiadás létezését állítja azon okból, mert az 1519-iki kiadáshoz csatolt idötábla azon évvel kezdődik.1 Eme feltevés azonban elesik, miután az idötáblát a pannonhalmi második kiadás az elsőből, ez pedig változatlanul a melki 1500-iki breviáriumból vette át. Hasonlókép téves azon közlés is, mintha egy, a melki rítus­nak megfelelő pannonhalmi breviarium 1579-ben Bécsben Lukas Alantse-nal jelent volna meg.1 2 Az utóbbi nem is volt nyomdász, hanem bécsi kiadó, s már 1522-ben elhalálozott. Nem lehet tehát kétségünk az iránt, hogy a katalógusba, amelyből azon közlés meríttetett, nyomtatási hibából lett a megjelenési év 1519 helyett 1579-el jelölve. A melki szokásokból kiinduló imakönyvek, mint a fel­soroltam adatokból alaposan következtethető, a hazai sz. Be- nedekrendnél mindaddig használatban maradtak, míg V. Pál pápának 1612-ben kibocsátott rendelete nyomán az általános Breviarium Monastico-Benediclinium behozatott. Ezóla a ma­gyarországi bencések 230 éven át többé saját imakönyvvel nem bírtak, hanem különböző külföldi nyomdahelyekröl be­szerzett kiadásokat használtak. Számukra csupán a Proprium sanctorum-nak szükségessé vált pótlékai lettek utóbb időnként külön nyomtatva. A magyar szentekre is kiterjedő ilyetén első pótlékot Lendvav Piacid főapát adta ki 1693-ban, s pedig mint a konventjéhez intézett előszóban kifejti, egyedül ré­szükre azért, mivel ők, a pannonhegyi bencések, vele együtt immár az egyedüliek, kik a nagy kalholikus Magyarországban sz. Benedek regulája alatt küzdenek. Többi virágzó kolosto­raikat — úgymond — a háborúk vihara elsöpörte, s majd- majd az övék is hasonló sorsra jutott, a törökök legutolsó támadása következtében. Azért akik az Isten kegyelméből 1 Fehér Ipoly, Győrmegye és város egyetemes leírása 229. 1. 2 Knauz, Libri Missales, ac breviaria 99. 1., ahol forrásul a «Col­lectio in unum Corpus omnium Librorum ab anno 1564=1592, Frank­furt 1592.» című könyvjegyzék 116. lapja idéztetik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom