Hittudományi Folyóirat 5. (1894)
Svertsits Domonkos: Az egyház és a korszellem
717 tie la dire), que la morale ne peut avoir son 'principe dans i'komme phisique on la simple mutiere.1 Ha a valódi morál, amelyről mi beszélünk — a kér. morál — létokát nem az emberben, nem az egyszerű anyagban bírja, akkor fensöbb princípiumból kell erednie, s mint ilyen az emberi önkénynek — korszellemnek — nincs alávetve, tehát változatlan, alkalmazkodásról szó sem lehet. Az egyház papi hivatala nemcsak az erkölcsgyakorlatra terjed ki, hanem az isteni tisztelet rendezésére is, hogy az illő legyen mindenben Istenhez, emberhez. E pontnál ismét figyelemmel lehetünk az egyházi épületekre, mint az isteni tisztelet helyeire s magára a szorosan vett isteni tiszteletre. Hogy az egyház épületének emelésében szem előtt tarthatja a korigényeket, szellemet, sőt tán szem előtt is kell tartania, ha kinevettetni nem akar, azt hiszszük, hogy egy józanul gondolkodó ember sincs, aki ezt be ne látná, azért nem is bizonyítjuk. Ami pedig magát az isteni tiszteletet illeti, az egyház nem lehet tekintettel a korszellemre anélkül, hogy százados tradíciókat ne sértene, vagy pedig egységét, hitelveit föl ne adná. Nem zavarhatja föl pl. a sz. mise részeinek egymásutánját, t. i. a főrészeket mindjárt elején elvégezvén, s a mellék részeket hagyván utoljára, hogy ezáltal az üzérkedő, türelmetlen korszellemnek eleget tegyen, amely a misehallgatás kötelmének néhány perc alatt akarna megfelelni. Vagy, nem hagyhatja el a konsekraciót helyenkint azért, hogy azon szellemi áradatot megnyerje, amely talán csak az átlényegülést tagadja az egyház tanai közül. Az egyháznak célja szertartásaival a jámbor érzület, kegyelet fentartása is, amelyek az elzárulás ellen a legjobb szerek s egyúttal a vallásosságnak is alapjai, fentartói. Ebből magyarázhatjuk meg azt, hogy a halottégetést sürgető korszellemhez az egyház alkalmazkodni nem akar s 1 «Néhány bölcselő azt hitte, hogy a vallás az erkölcs fentartha- tásáért van alapítva, ezek nem vették észre, hogy az eredményt ok gyanánt vették. Nem a vallás folyik az erkölcsből, hanem megfordítva, az erkölcs támad a vallásból; mert kézzel fogható tény, hogy a morál létforrása nem lehet a phisikai emberben vagy a merő anyagban.»
