Hittudományi Folyóirat 5. (1894)
Lehmann Gyula: Az ész szerepe a vallásban
G50 fülünkbe cseng elhaló hangon a Credo, midőn minarettek karcsú tornyai tűnnek föl a láthatáron, rajtuk a muezzim és kiáltja teljes torokból: Egy az Isten és Mohammed az ö prófétája — és az igaz hívők mintegy varázsütésre abban hagyják munkájukat s utána hangoztatják : El Illah .........Ámde a ker esztény hite a kinyilatkoztatás eredménye, Mohammed szintén ismerte a keresztény és a zsidó tanokat, azért úgy tetszik, mintha a keresztények és a mohammedánusok vallása nem bizonyítaná az ész erejét Isten felismerésében. Oh igen, bizonyítja. mert ha az ész nem ismerné fel Istent, kinyilatkoztatásának ismeretére sem juthatna. Előbb kell tudnom, hogy Isten van, hogy ö szólhat hozzám s szava igazság, hogy azután higyjek szavában, kinyilatkoztatásában. De fordítsuk figyelmünket az úgynevezett természeti népekhez, melyek kinyilatkoztatás nélkül szűkölködnek vagy annak legfölebb igen csekély maradványait őrzik. íme előttünk áldozó négerek csoportja: Körben ül öreg és fiatal, hatalmas tűz körül, hagyományos énekeiket zengedezve, majd a középre szökell két fiatal, s rekedt dob bús pergése mellett lejti a szent táncot; ekkor a varázslók tűzre teszik az áldozati állatokat, a kar éneke ismét felhangzik s léget resz- kettetö kiabálásokkal hívják istenüket az adomány elfogadására. Követve a nap útját nvugat felé mentében akár a prai- riek síkságára, akár az Amazonos őserdőkkel lepett partjaira vessük szemeinket, imádkozó indiánok fogadják imával a nap fölkeltét, kérve a nagy szellemet, hogy erdeikböl a vad, síkjaikról a bivaly, vizeikből a hal ki ne fogyjon s tartsa messze / távol vadász-tereitől a fehért. Arcukon áhitat, nemes tüztöl villogó szemükből őszinte szeretet sugárzik ki, midőn esdöleg az égre néznek. Innen a rideg Ázsiába visz utunk. Hatalmas templomok, sziklába vésett pagodák hirdetik az istenség eszméjét mindennütt. A mennyei birodalom fia nap fölkeltével templomba siet, hogy áldozatát, az aranyos papirt, bemutassa; a hindu pagodáiban görnyed, esőért esedezve: Zoroaster hive pedig leborul a Kaspi tó nafta forrásainak lángoszlopa előtt s imádja a benne nyilatkozó istent. Rideg módon nyilatkozik nagyon itt az isten eszméje sugáraival a szívet föl nem mele
