Hittudományi Folyóirat 5. (1894)

Gerely József: Sión

637

Az ezután említett Brtkah Ha '’aszúja («mesterséges tó») még feljebb, a 4-ik terraszon felfedezett hosszúkás medence helyén (a tervent) keresendő, míg a «hősök háza» még jobban északra, a Mária-forrástól délnyugatra feküdhetett.

Az ezek után következő falrészleteknél többször vannak szegletek s hajlások említve, ami azt bizonyítja, hogy a fal erre a felületviszonyok miatt meglehetősen kanyargós volt.

Az itt adott pontok elhelyezésénél nehéz eligazodni a legkülönbözőbb nézetek tömegében, a kérdések részletezését mellőzve, véleményünk szerint a legnagyobb valószínűség szól a következő elhelyezés mellett.

A királyi palota (25. v.) — mint már fentebb említettük — a mai templomtér (Haräm) délkeleti sarkában volt; a «kitűnő torony» vagy részét képezte, vagy a közelében lehetett. A « Víz-kapu» alighanem délebbre feküdt, a II. terrasz kezdetén, a mai Szemét-kaputól (a terven H) egyenesen keletre (v) és a legközelebbi utat képezhette a Mária-forráshoz.

A «Lovak kapuját» (28. v.; v. ö. Par. II. 23, 15.; Kir. IV. 11, 16.; Jer. 31, 40.) legalkalmasabban a királyi palota keleti oldalával szemközti falrészbe illeszthetjük (k), mint bejárást a királyi istállók felé (v. ö. Jos. Ant. IX. 7, 3.).

Innen kezdve a fal ismét kettős lehetett, hasonlítva egy íjj alakjához, melynek húrját a belső templomfal, ívét pedig a városfal képezi. A két fal találkozó pontja délen körülbelül a Vizkapunál, északon pedig alább említendő «szegletteremnél» lehetett.

A «Napkeleti kapu» alaít nem a fal, hanem a templom egyik kapuját kell értenünk. A «Mifkad-kapun (melyet 30. v.

házáig. Ez a két versszak döntőnek látszik. Miután a Siloah-tóról és a dávidvárosi lépcsőkről szólott, Nehemiás rögtön utána a Dávidsírokat említi; azután egy Asszuja nevű nagy tavat jelez ; ez valószínűleg a Birket-esz Szultán és végre a Hősök házát, ez a citadella kell hogy legyen, következőleg mindig csak a Siónon és környékére vagyunk utalva a Dávidsírok elhelyezésénél.» Mindehhez elég csak annyit megjegyeznünk, hogy — a Birket esz-Szultán (1. a terven) és a citadella tudvalevőleg Jeruzsálem nyugati falánál vannak. Ez aztán logika és szöveg- értelmezés !