Hittudományi Folyóirat 5. (1894)

Gerely József: Sión

álló vocó; alatt minden kétséget kizárólag a palota egyik oszlopcsarnokát érti.1

Megcáfolja azonban ezt Kir. IV. 11, 9. mely szerint Joas királyt «levezették (VPT: TV mindig HVJ? ellenkezőjét fejezi

ki) az Ur házából a királyi palotába» és Jer. 36, 12, mely szerint Mikeás az Úr házának kapujából /eméne HT) a király

palotájába, mint a hogy az Űr is mondja Jeremiásnak (22, 1): «Menj le (t. i. a templomhegyröl, amint a Tárkánvi-féle fordítás is megjegyzi) Júda királya házában. Azaz a királyi palota magasabban feküdt, mint a Dávidváros, de lejébb, mint a templom. A templomhoz való közelségére céloznak Ezekiel szavai is (43, 8.): «Izrael királyai .... kik küszübeikct az én küszöböm mellé építették és ajtófeleiket az én ajtó feleim mellé, úgy hogy csak egy fal volt közöttem és közöttük.»

Nagyonis elfogadható azért Klaiber jól megokolt2 véleménye, hogy a palota a templomhegy és Ofel között az elsőnek déli terraszán (körülbelül a jelenlegi Akszamecset. helyén) s igv Dávidvárostól északkeletre feküdt (a terven P).

VI.

A Dávid város fekvését illető fejtegetéseinknek már eddigi eredménye is — úgy hisszük — eléggé megnyugtató, de azért feltételünkhöz híven bonckés alá vesszük a további adatokat is, hogy a történelem fonalán egész a keresztény időkig haladva kimutathassuk a forrásoknak állításainkkal való mindvégig hü egybehangzását.

A salamoni templom roppant befolyással volt Jeruzsálem fejlődésére. A politikai központ vallási központ is lett és a «szent város» (íz. 52, 1.: Neh. 11, 1. 18.; Dán. 9, 24.: Máté, 4. 5.; 27, 53. stb.), az «Isten városa» (Zsolt. 45, 5.;

, V. ö. a parallel szöveget: Kir. III. 7, 6. — Josephus és a Szentírás egyébiránt a vaó;, aíXiu. 7^*^ szavakat nagyon következetlenül

használják.

2 ZDPV. 111. 197. skk. 11.