Hittudományi Folyóirat 5. (1894)
Gerely József: Sión
már az Exodus előtti időkben is létezett nemcsak tényleg, de név szerint is és fontos szerepet játszott a palesztinai erősségek között. De hogy van az már most, hogy midőn a zsidók a kivándorlás után Józsue vezérlete alatt elfoglalják Kánaánt, Jeruzsálemnek Jébusz a neve és jebuzeusok lakják. Hogy a dolgot kellőkép megérthessük, ismét egy kis kitérésre szorulunk. Mózes 1500 táján vezette ki népét Egip- tomból. mely alkalommal a fáraó (11. Széli), mint tudjuk, a Vörös-tengerbe fúlt. Ez alkalmat felhasználta Ozarszíf\ az (talán a fáraó makacssága folyLán beállott csapások miatt) elégü- letlen egyiptomiak vezére és lázadást szított az új fáraó, Szetneht. (a XX. dinasztia alapítója; Manethónál: Amenofisz) ellen; segítségül hívta a «jeruzsálemi pásztorokat» is, kik tehát Jeruzsálem fentebb említett héber lakosai voltak. Ezek elég nagy sereget képezve, Arszu vezérlése alatt csakugyan betörtek Egiptomba, de itt magukhoz is ragadták a föhatalmat, mely Arszu kezében maradt. Tizenhárom év múlva azonban Szetneht ismét visszatért 18 éves fiával, (111.) Ramzes-szel együtt hatalmas haderő kíséretében, és sikerült kiűznie Arszut népével együtt, kik a sínai félszigetre menekülve, az ott bolyongó zsidókkal egyesültek, hogy aztán velük együtt lépjenek Kánaán földjére úgy 1460 táján. Igen, de mi történt ez alatt a körülbelül negyedszázadra terjedő idő alatt Jeruzsálemmel, melyet Arszu és hívei oly könnyen hagytak el az egyiptomi uralom reményében? Az történt, hogy egy kánaánita nép, a jebuzeusok elfoglalták a régi, kétdombos várost, sőt még nevét is Jébusz-ra változtatták. Most már aztán tökéletesen érthető, ha a krónikás azt mondja (Józs. 18, 28): Jebus. quae est Jerusalem és követkefund von el-Amarna. Berlin, 1889—90.; Delattre S. J., La trouvaille de Teli el-Amarna (Revue des questions scientif. 1889.); Br. H. Zimmern, Palästina um das Jahr 1400 vor Chr. nach neuen Quellen (ZDPV. XIII. 133. 1.): és Die Keilenschriftbriefe aus Jerusalem (Zeitschr. für Assyrio- logie, 1891. 245—203. 11.). 39 «Hittudományi Folyóirat» 18Í/4.
