Hittudományi Folyóirat 5. (1894)

Gerely József: Sión

módszer nagyobb nehézségekkel van egybekötve és kevésbbé hatásos; mert ha a különböző időkből származó adatokat egymásra halmozzuk, összekeverjük, az eredmény is mindig zavaros, meg nem nyugtató lesz. E tekintetben pedig sokan hibáztak. Végig fogunk tehát menni Jeruzsálem egész történetén az ősidőktől kezdve egészen a keresztény időkig, sőt bizonyos pontoknál napjainkig s minden egyes korszaknál megkérdezzük és megbírálj uk a forrásokat, mindenütt a lehető legtermészetesebb értelmezést s a legtárgyilagosabb felfogást keresve, végigfutunk a különböző feltevéseken, hogy aztán a körülményekhez képest szilárd és elfogadható megállapodásra juthassunk.

III.

Bizvást mondhatjuk, nincs a föld kerekségén — Jeruzsálemen kívül — több még most is fennálló város, melynek történetét több mint 3700 évnyi időszakon át kisérhetjük figyelemmel történelmi okmányok támogatása mellett.

Jeruzsálemről az első adatot Ábrahám története szolgáltatja, mely Melkiszedekről, Sáléin királyról, tesz említést (Gén.

14., 18.). Hogy Sálem alatt a későbbi Jerusálem értendő (v. ö. a 75. zsoltár 3. versének célzását és Josephus Ant., I. 10., 2.: Tvivv.EVTO'. uGTcpov sxáXsffxv UpofjóXuux), abban az összes

vélemények csaknem kivétel nélkül egyetértenek,1 s ezt mi is minden habozás nélkül elfogadhatjuk.

Ezen a biblia első lapjaiból vett adat mindenesetre nagyon sovány tartalmú, de azért nemcsak a város már akkori létezéséről tesz tanúságot, hanem egyszersmind jelentékeny voltát bizonyítja, midőn azt már akkor mint fejedelmi székhelyet tünteti elénk.1 2

Az időrendben leközelebbi adat néhány száz évvel későbbről van keltezve, de fontossága eléggé nem méltányolható.

1 Sz. Jeromos azonban megtámadja e véleményt (Epist. ad Evan- gelum presbyterum, §. VIII.).

2 Hogy egyes pásztortanyákból hogy fejlődött lassan ki a későbbi hires város, Schick elég ügyesen próbálja ecsetelni, ZDPV., 1893. (XVI. k.) 237. 1. s kk.

I