Hittudományi Folyóirat 5. (1894)
Gerely József: Sión
603 gyalva, a szigorú történelmi menetet és az objektiv szöveg- értelmezést soha sem téveszti szem elöl. Épen ezért cikkei igen becsesek. Ugyancsak e folyóiratban számolt be Guthe Hermann, lipcsei tanár, azon ásatásokról, melyeket ö 1882-ben a társulat költségén Jeruzsálemben a Siloah környékén s tőle északra vezetett,1 és melyek a kézzelfogható tények bizonyító erejével sok hipotézist döntöttek halomra. Még csak távolról sem volna teljes irodalmi vázlatunk, ha megfeledkeznénk Sdnck Konrád, jeruzsálemi építkezési tanácsosról, kinek szeretetreméltó, buzgó s ügyes tollú egyénisége nemcsak a német és angol folyóiratnak (Quarterly Slatement) egyik legerősebb támasza, hanem egyszersmind a Jeruzsálembe érkező európaiaknak legszivélyesebb útbaigazítója s tanácsadója. E bajor származású férfiú ki maholnap már csaknem 50 éve tartózkodik, mint építész a szent városban és ki — hogy egy bécsi egyetemi tanár tréfás szavaival éljek — a Szentírással kezében végig mászott Jeruzsálem összes csatornáiban, rendkívüli és megbecsülhetetlen szolgálatokat tett a tudománynak, mert sohasem mulasztja el állásának kitűnő előnyeit annak javára felhasználni, és senki úgy a jeruzsálemi talajviszonyokat nem ismeri, mint épen ö. Ha végül mindezekhez még hozzávesszük W. F. Birch és George St. Claire gyakran nagyon is fantasztikus dolgozatait a Slatement füzeteiből,2 meg F. Spiess, Josephus adatait kitűnő pontossággal tárgyaló kis munkáját,3 hát végig mentünk kérdésünknek szükebb értelemben vett irodalmán. Ekkora tehát az irodalom pro, de annál csekélyebb contra. Az újabb álláspont ellen tényleg küzdő ellenzéket szorosan véve, egy gázai misszionárius-plébános, Gatt György képezi, ki néhány folyóiratban 4 megátalkodottan cikkezik a modern 1 Megjelent önállóan is: H, Guthe, Ausgrabungen bei Jerusalem, Lipcse, 1882. (Baedeker).- 1888. 42—50. ; 108. és 288. 11. s Das Jerusalem des Josephus. Berlin, 1881. * Das heilige Land. Köln, 1889. 116. 1.; Theo!. Quartalschrift, 1884. 34—84. 11. és 1889. évf.
