Hittudományi Folyóirat 5. (1894)

Gerely József: Sión

596

ciprussal, füvei benőtt, egyenetlen térnél; de hogy az arheo- lógus számára mily megbecsülhetetlen kincseket rejt magában, azt csak akkor kezdjük igazán sejteni, ha beletekintettünk De Vogiié grófnak a Harámról írt óriási monográfiájába

.1 E téren levő egyéb apróságokat — melyekre még esetleg úgy is rátérünk — mellőzve, vessük tekintetünket a város észak- nyugati negyedéből kiemelkedő két kupolára, melyek a szent város legnagyobb nevezetességét, a szent sír templomát födik.

Ennek a terjedelmes melléképületekből és sürü háztömeg közül kiemelkedő bazilikának helye valaha a város falain kívül volt és — Golgotának hívták. A világ legszentebb vesztőhelye arimatei József sziklasírja és sok egyéb szent emlék, most mind e kupolák alatt fogadják a zarándokok csókjait. E bazilika birtoklása s a felette való ügyelés csaknem örökös veszekedés, sőt sokszor vérontás tárgya volt, most minden főbb vallásfelekezet bir benne bizonyos meghatározott helyiségekkel, de a kulcsok, a f'enhatóság, a törökök kezében van.

Nem messze innét, a nyugati fal hajlása által képezett szögletben van még egy igen nevezetes épülettömeg, három hatalmas, régi torony, újabb falak, árkok, épületek, őrtornyok — ez a citadella, El-Kafa. A három kockatorony még Herodes idejéből való, a győztes római hadvezér, Titus, hagyta az utókornak emlékül. Ma török erősség és kaszárnya, egyébiránt visszatérünk még reája.

Röviden még egyet-mást a mai városról. A jelenleg fennálló 34 tornyos városfalak újabb eredetűek és pedig nemcsak az építési anyagot, hanem legtöbb helyütt a menetét illetőleg is Amint látni fogjuk, még legteljesebben az északi fal tartotta meg a régi — Josephus Flavius korabeli — északi fal irányát. A városnak, a befalazott Aranykaput nem számítva, jelenleg 7 kapuja van, melyek közül legfeljebb egy-kettö esik egybe a régi város kapuival.

Jeruzsálem vízszegény város, Salamon, Manassze. Ezekiás nagyszerű vízvezetékei elpusztultak s a szegény lakosság2 bizony

1 Le temple de Jérusalem. Paris, 1864. folio.

’ A városnak 1891-ben 41,335 lakosa volt (s ezek közül 25,322 zsidó).